Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1597 és jól szabályozott részelosztását produkálva nyújtja vagy terjeszti elő és fogadja el ezt a törvényt, ami, ha így kerül elfogadásra, akkor a kereskedelem szereplőinek és végül is a fogyasztóknak az érdekeit is szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Szalay Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó tízperces időkeretben. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Kös zönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Terjedelmét tekintve szerény, ámde fontosságát és időszerűségét nézve annál jelentősebb törvénytervezet az előttünk lévő, kereskedelemről szóló törvényjavaslat, előterjesztés. Többször elhangzott a felszólalók eddigi hozzás zólása során, hogy a magyar gazdaságban milyen súlya van az ágazatnak: a GDP 12 százalékát, a foglalkoztatottak 14 százalékát jelenti az ágazat. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy a kereskedelem gazdaságunk szerkezetében a helyén van, hiszen az európai uniós átlag is nagyjából ugyanezt a súlyt jelenti más országok esetében. Magyarország kiskereskedelme és vendéglátása már a ’90es évek elején nagyrészt magánkézbe került, a nemzetközi kereskedelmi cégek is már ettől kezdődően megjelentek a magyar piacon és tere bélyesedtek nálunk. Közben az Európai Unió tagjai lettünk, amely ugyan az ágazat szabályozását nemzeti hatáskörbe utalja, de azzal a megkötéssel, hogy semmiképpen sem lehet akadálya a nemzeti szabályozás a tisztességes verseny érvényesülésének, az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgásának. Mindezen jelentős változások ellenére a szabályozás területén ugyanakkor csak az alacsonyabb szintű jogszabályokban történt meg ezen változások keresztülvitele, a törvényi szabályozás aktualizálása; a mára már rég kiüresedett és elavult 1978. évi, belkereskedelemről szóló törvény felváltása egy, a mai viszonyok közt megfelelően alkalmazható új törvénnyel mind ez ideig elmaradt. Most ezt igyekszünk pótolni. A törvényjavaslat hatálya valamennyi határain kon belül végzett kereskedelmi tevékenységre kiterjed a gyógyszerkereskedelem kivételével, beleértve a kis- és nagykereskedelmet, a vendéglátást, a kereskedelmi és turisztikai szolgáltatásokat egyaránt. A legálisan működő vállalkozások piaci pozíciójának megtartása, növelése szempontjából, továbbá a feketekereskedelem visszaszorítása érdekében alapelvként rögzíti a tervezet, hogy a kereskedelmi tevékenység folytatásának alapfeltétele a működési engedéllyel rendelkező üzlet megléte, valamint az, hogy az üzl etben kereskedelmi tevékenységet végzőknek szakképesítéssel kell rendelkezniük. A tervezet a kereskedelmi igazgatás szabályrendszerét új alapokra helyezi azáltal, hogy a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése, a bürokratikus ügyintézés mérsékl ése és egyben a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében bevezetésre kerül az egyablakos rendszer, ami azt jelenti, hogy az üzlet működési engedélyéhez szükséges szakhatósági hozzájárulásokat a jegyző köteles beszerezni. Az Európai Unióban alkalmazott előírások között is újdonságnak minősíthető eleme a törvényjavaslatnak, hogy elsősorban a hazai kis- és közepes beszállítók, vállalkozások védelmére bevezeti a jelentős piaci erő fogalmát, és megtiltja az azzal va ló visszaélést. A jelentős piaci erő bevezetését elsősorban az a körülmény indokolja, hogy megjelentek és gyorsan növekednek a nagy tőkeerejű kereskedelmi láncok, és ezzel egy időben - mindannyian tudjuk - jelentősen átalakultak hazánkban a vásárlói szokás ok. Egyre nagyobb részarányt képviselnek a nagy tételű bevásárlások, a hétvégi bevásárlások, ha úgy tetszik. Ez a változás együtt jár a kereskedelem koncentrációjával is, a kis- és közepes méretű üzletek piaci részesedésének csökkenésével. A törvény ezért meghatározza azt a piaci részesedési mértéket,
