Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság alelnöke, a bizottság előadója:
1591 Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Gőgös Zoltánnak, a mezőgazdasági bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. Parancsoljon! GŐGÖS ZOLTÁN , a mezőgazdasági bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság október 12én tárgyalta a kereskedelemről szóló törvényjavaslatot. Az ülésen a kereskedelem szabályozásá nak agrár- és élelmiszeripari vonatkozásai kerültek elsősorban terítékre. A véleménynyilvánító képviselők konkrét gyakorlati példákkal támasztották alá, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályok nem védik kellőképpen a termelőket és a fogyasztókat az erőfö lényben lévő nagykereskedelmi hálózatokkal szemben, mert például hiába szabályozza az agrártermékeknél a rendtartási törvény a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, ameddig ez a kereskedelmi törvényben nem kerül szabályozásra, addig az ez elleni fellé pés sem lehet hatékony. Ez persze egy erősen vitatható kérdés, hiszen a Gazdasági Versenyhivatal folyamatosan jelzi ezzel kapcsolatos aggályait. Mi azt gondoljuk, lehet ezt úgy is szabályozni, hogy tilalommal, amire vannak európai példák, és lehet úgy is s zabályozni, hogy az így kieső áfabevétel többszörösének a befizettetésével elvegyük a kedvét mindenféle ilyen ötlettől azon hálózatok irányítóinak, akik ezzel rendszeresen visszaélnek; és meggyőződésünk szerint ez a fogyasztóknak is csak rövid távon lehet jó, hosszú távon mindenképpen az ilyen termékek elértéktelenedéséhez és ezáltal a piacról való kiszorulásához vezethet. Megfelelőnek tartjuk azt, hogy ez egy keretjellegű szabályozás, de vannak olyan pontok, többek között az, amit az előbb említettem, amit mindenképpen törvénybe kell foglalni, hiszen akár egy kormány, akár egy miniszteri rendelet bármikor változtatható, és nincsen megfelelő parlamenti kontroll mögötte. Az is felmerült a bizottsági ülésen, hogy a jelenlegi szankciók alacsony összegei nem ös ztönzik a kereskedőket a törvények betartására. Emiatt több képviselőtársam részéről is felmerült, hogy az a végső eszköz, ami az üzlet bezárását jelenti, ne csak élelmiszerbiztonsági, hanem többszöri fogyasztóvédelmi kifogás és lakossági panasz esetén is foganatosítható legyen. Mi azt látjuk, hogy a mai, kicsit eldurvult világban talán ez az egyetlen eszköz, amit ezek a kereskedelmi hálózatok komolyan vesznek, hiszen ez komoly anyagihaszonelmaradással jár. Napi tapasztalatok bizonyítják, hogy visszaélése k történnek a fogyasztók és a beszállítók rovására. Klasszikus példaként merül fel például az üvegvisszaváltás ügye. Tudjuk, hogy ez törvényi előírás, de minden egyes ilyen üzletlánc és üzlet próbál ez alól valamilyen útonmódon kibújni, nem törődve azzal, hogy bár apró dolognak tűnik, de nagyonnagyon sok embert bosszant ez a kérdés. Erre több konkrét példa is elhangzott a bizottsági ülésen, hogy milyen trükkökkel meg milyen módon próbálják ezt a kérdést egyszerűen megszűntnek tekinteni a különböző hálózat ok. A jelentős piaci erővel való visszaélés tilalmának bevezetése nagyon támogatandó és nagyon várt fogalom a törvényben, de úgy ítéljük meg, hogy ennek a mértéke, amit a törvény szabályoz árbevétel és piaci százalék mértékével, alacsonynak tekintendő. Ezt a mértéket várhatóan módosító javaslattal szeretnénk alacsonyabb mértékre beállítani, hiszen ez az érték, ami jelenleg a törvényben van, túlságosan magas, egy 150 milliárdos árbevétel és 10 százalékos piaci részesedés meghatározását nagyon magasnak tartju k, és ezen mindenképpen változtatni szeretnénk. A bizottsági ülésen felmerült, hogy a törvény segíti a kistermelői értékesítés terjedését, hiszen ezzel kapcsolatban van egy országgyűlési határozati javaslat is, amelynek a végrehajtása jelenleg is folyamatb an van. Azt gondoljuk, hogy elvileg elfogadható egy kormányrendeleti szabályozás, de itt is megfontolandó az, hogy ez a kérdés milyen szinten kerüljön, mondjuk, a kereskedelmi törvénybe, hogy hosszú távra is megbízható keret alakuljon ki egy európai gyakor lat magyarországi elterjesztésére. Nagyon sokat segíthet a vidéken élők saját termékeinek piacon, illetve ház körzetében történő értékesítésének elterjesztése, hiszen egy olyan termékfeleslegről van szó, ami legegyszerűbben és legjobban ezen az ágon leveze thető. Ezt mindenképpen megfontolásra ajánljuk, és szeretnénk majd módosító javaslatokkal ezt a kérdést tisztázni.
