Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZALAY GÁBOR, a gazdasági bizottság előadója:
1588 Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat megvalósítja a kereskedelmi igazgatás modern és átlátható szabályozását. Lehe tőséget teremt a kisvállalkozások és a nagy tőkeerejű kereskedelmi láncok, társaságok egymás mellett éléséhez, biztosítja a vásárlók számára a biztonságos, ugyanakkor igényes vásárlás lehetőségét. E gondolatok jegyében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, jobbító szándékú javaslataikat megtenni és a kormány szándékát támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Mos t a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötöt perces időkeretben. Legelőször megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak, a gazdasági bizottság előadójának. Parancsoljon! S ZALAY GÁBOR , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A gazdasági bizottság az elmúlt heti ülésén megtárgyalta a kereskedelemről szóló új törvénytervezetet, törvényjavaslatot, és azt 14 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 2 tartóz kodás mellett általános vitára alkalmasnak ítélte. A bizottság többségi álláspontját képviselők a törvényjavaslat jelentős érdemeként említették, hogy egy nagyon érzékeny, sok érdekellentéttel aláaknázott terület mára már elavult, kiüresedett, közel 30 évv el ezelőtti szabályozását, úgy tűnik, többékevésbé elfogadható vagy legalábbis a legkevésbé rossz kompromisszumokkal sikerül modernizálni és újraszabályozni. Különösen fontosnak találták a képviselők, hogy a nagy kereskedelmi hálózatokkal szemben eddig re ndkívül kiszolgáltatott és védtelen beszállítók - azaz elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozások - védelme érdekében a törvényjavaslat bevezeti a jelentős piaci erő fogalmát, és megtiltja az azzal való visszaélést. E fogalmat ráadásul nem az általán osságok síkján határozza meg, hanem rögzíti az érintettség kritériumait, és taxatív felsorolással konkretizálja a jelentős piaci erővel való visszaélés eseteit, ahhoz szankciókat is rendel; a vitás esetek a GVH, vagyis a Gazdasági Versenyhivatal illetékess égébe kerülnek. A tervezet külön nem foglalkozik ugyan a beszerzési ár alatti értékesítés esetével, de az a jelentős piaci erővel történő visszaélés jóval összetettebb és bővebb, szinte védernyőszerű fogalom részeként kap maga is védelmet. (9.50) Ugyancsak többségi támogatást kapott a bizottsági vita során egy másik érzékeny és sok szakmai vitát is kiváltó lényeges kérdés, az üzletek nyitva tartásának javasolt megoldása, vagyis az, hogy míg a nyitvatartási időt a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően továbbra is a kereskedő állapítja meg, vagyis megmarad a vasárnapi nyitva tartás lehetősége, addig a munkaszüneti napokon, azaz az évi tizenkét piros betűs ünnepnapon - pár kivételtől eltekintve - az üzletek nem nyithatnak ki. Kérdés, é s a parlamenti vita során kell majd döntenünk arról, hogy ezen rendelkezés alól önkormányzati szintű felmentést kaphassanake a törvényjavaslatban foglaltak szerint az idegenforgalmi szempontból kiemelten fontos helységek, települések, vagy ezt a részükre se biztosítsuk. Mind a két megoldás mellett és ellen szólnak érvek. További fontos és támogatható alapelve a törvényjavaslatnak, hogy kimondja: meghatározott esetek kivételével kereskedelmi tevékenység csak üzlethelyiségben folytatható, az éjszakai nyitva tartást a lakók pihenéshez való jogának biztosítása érdekében a jegyző korlátozhatja, valamint hogy igazi európai megoldásként több kérdést a szakmai önszabályozás, az etikai és magatartási kódex kialakításának a körébe utal, azaz a gazdálkodók önkéntes sz akmai megállapodásának tárgyává tesz.
