Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 17 (255. szám) - Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az európai ügyek bizottságának előadója: - ELNÖK (Mandur László): - DR. GYIMESI JÓZSEF (független):
1510 szabályozva az egyes jogsegélyformákat, az azokhoz kapcsolódó megkeresések alaki és tartalmi kellékeit. Az egyezmény célja, hogy az 1959. április 20án aláírt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyzeményt - ezt Magyarországon az 1994. évi XIX. törvény hirdette ki - és a hatályban lévő egyéb vonatkozó egyezményeket kiegészítse. Ezek az egyezmények a jelen egyezményben nem szabályozott kérdé sek vonatkozásában továbbra is hatályosak maradnak. Az egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve a bankszámlákkal kapcsolatos információk, valamint a bankszámlaforgalommal kapcsolatos adatok bűnügyi együttműködés keretében történő megküldését rendezi. A hatályos m agyar jogszabályok az egyezmény és a jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban szabályozzák az Európai Unió tagállamaival folytatott büntetőjogi együttműködést. Az Országgyűlés a 13/2005. számú országgyűlési határozatával döntött a Magyar Köztársaságnak az egyezményhez és a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásáról. A Magyar Köztársaság csatlakozási okiratát 2005. augusztus 25én helyezték letétbe. Az egyezmény és a jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2005. november 23án lép hatályba. Kérem önöket, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen a türelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most megadom a szót Eörsi Mátyásnak, az európai ügyek bizottsága előadójának. Parancsoljon, öné a szó. DR . EÖRSI MÁTYÁS , az európai ügyek bizottságának előadója : Tisztelt Elnök Úr! Amikor beléptünk az Európai Unióba, mindannyiunknak közös célkitűzése volt, hogy nemzeti céljainknak sikeresebben tudjunk megfelelni. A bűnügyekkel szembeni fellépés egy alapvető n emzeti cél, és az Európai Unió keretén belül hatékonyabban tudjuk megvalósítani. Tehát ha az Európai Unión belül csatlakozunk ilyen egyezményekhez, ez magyar nemzeti célokat szolgál. Ezért az európai ügyek bizottsága egyhangúlag támogatta a törvényjavaslat elfogadását. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a képviselői felszólalások jönnek sorban, ötperces időkeretben. Megadom a szót Gyimesi József független képviselőnek. Parancsoljon! DR. GYIMESI JÓZ SEF (független) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hálátlan szerep és reménytelen vállalkozás lenne azt kérni a képviselőtársaimtól, hogy egy nemzetközi egyezményt kihirdető törvényjavaslatra ne szavazzanak igennel, vagy legalább tartózkodjanak , tartózkodással fejezzék ki ellenérzéseiket. Az európai uniós tagállamok közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény merőben különbözik azoktól a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményektől, amelyeket egyébként az 1996. é vi XXX. törvényben az Országgyűlés elfogadott. Ott érvényesült még egy alapelv, amelyik azt mondta, hogy magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha a magyar állampolgár más államnak is az állampolgára, és nem rendelkezik magyarországi lakóhel lyel. Az európai uniós bűnügyi jogsegély mást jelent. Igaz, hogy nem kiadatásnak nevezzük azt az eljárást, amikor magyar állampolgárt a saját hazája kiadja egy idegen ország igazságszolgáltatása részére, hanem átadásnak nevezzük, és erről már az Országgyűl és elmúlt hétfőn döntött, amikor módosította a 2003. évi CXXX. törvényt, amely arról szól röviden, hogy bármely uniós tagállam kérheti Magyarországtól bármely más uniós tagállam polgárának a kiadatását, hogy vele szemben büntetőeljárást folytasson le, vagy kiszabott szabadságvesztés büntetést hajtson végre; de szerintem a köztudatban ez úgy jelenik meg, hogy bárkit kiadhat Magyarország, talán a saját állampolgárát nem, mert ha nincs is az alkotmányban rögzítve, de véleményem szerint sokan azt hisszük, hogy
