Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 17 (255. szám) - Halász János (Fidesz) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - “Elefánt a porcelánboltban, avagy az anarchizmus gyakorlata a kultúra finanszírozásában II.” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):
1462 Halász János (Fidesz) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - “Elefánt a porcelánboltban, avagy az anarchizmus gyakorlata a kultúra finanszíroz ásában II.” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Halász János, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez: “Elefánt a porcelánboltban, avagy az anarchizmus gyakorlata a kultúra finanszírozásá ban II .” címmel. Halász János képviselő úré a szó. HALÁSZ JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Ha igaz az, amit önök állítanak, és valóban kirobbanóan sikeres a gazdaság, akkor miért kellett a kultúra támogatását negyedével csökkenteni ? Ha dübörög a gazdaság, akkor miért lehetetlenítik el kulturális intézmények és szervezetek működését? Ha igazak a sikerekről szóló beszámolók, akkor miért zárnak be télire színházat? Miért nem kapják meg bérüket a kultúra területén dolgozók közül sokan? Miniszter úr, önök sokat ígértek a kultúra területén is. Azt ígérték, hogy a színházak minden önkormányzati 1 forinthoz 1 forint állami támogatást kapnak. Miniszter úr, tudja ön, hogy mennyi most a támogatás? 30 fillér. És ez a jövőben tovább csökken, mert a benyújtott jövő évi költségvetés is ezt mutatja. Azt is ígérték, hogy a közkultúra támogatási arányát növelni fogják, ám a szocialista támogatásnövelés jelentős csökkenést eredményezett. A szocialista ígéreteket még az ön pártelnök kulturális minisztere , Hiller István sem tartotta be. Nem csoda, hogy sokan felsóhajtottak, amikor újabb szocialista miniszterként ön következett a miniszteri poszton. Öntől remélt - az évek óta tartó halogatás után - megoldást a kultúra minden szereplője, a művészektől a köny vtárosokon át a múzeumi dolgozókig. Ám jött ön, és önnek sikerült a kultúratámogatás eme mélypontját is visszasírnivalóan kívánatossá tennie. Tisztelt Miniszter Úr! Ön nyolc hónapja miniszter. Lássunk néhány példát, mi történt ez idő alatt a kultúrában, ve gyük elsőként az Operaházat! A magyar operaművészet első számú szentélyének támogatását ön közel a felére csökkentette, ezután lefejezte csaknem a teljes vezetését. Ezek után önön kívül senki nem csodálkozott, hogy kifütyülték az Operaházban. Miniszter úr, nemhogy a vidéki kiskönyvtárak kénytelenek rövidített nyitva tartás mellett dolgozni, mert nem tudják kifizetni a villany- és gázszámláikat, de az ország legnagyobb könyvtára is erre a lépésre kényszerül. Ön szerint ott, ahol olvasnak, nincs szükség világ ításra? A szakmai szervezetek nyílt levélben tiltakoztak, mert ön minden egyeztetés nélkül akarja átalakítani a nemzeti kulturális alapprogramot. Több mint félszáz kulturális szervezet tiltakozott, mert szeptemberig nem kapták meg a számukra megítélt ez év i támogatást. Senki nem tudja ma a kulturális életben, hogy jövőre mi lesz, sőt még azt sem tudják, hogy a jövő hónapban mit várhatnak. Tisztelt Miniszter Úr! Ön tisztességes eljárásokat, esélyt és alternatívákat ígért mindenkinek. Ehelyett elvész az esély , lehetetlenné válik a tisztességes működés, megszűnnek az alternatívák. Ön eközben kiáltványokat farigcsál, papírgitárral bohóckodik, és anarchiát teremt maga körül. Még nem volt soha olyan miniszter, aki ennyi feszültséget teremtett volna. Ezek alapján k érdezem öntől: alkalmasnak tartja magát a miniszteri feladatra? Még nem volt soha olyan miniszter, aki alatt csődhelyzetbe kerültek a kulturális intézmények és szervezetek. Ezek alapján kérdezem öntől: alkalmasnak tartja magát a támogatási problémák megold ására? Várom válaszait. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
