Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
1426 kapni. Ez a mai napig itt nem hangzott el. Tehát itt az alkalom, államtitkár úr, hogy erről részletesebb tájékoztatást kapjunk. Külön fel szeretném hívni a 24. módosító javaslatra a figyelmet. Valóban ez az a tipikus eset, amikor mondhatjuk, h ogy utólag változnak a költségvetés számai. Valóban, azért nem elhanyagolható különbség az, amelyről Tállai András beszélt, hogy 2002 előtt jellemzően a többletpénzek felhasználásáról folyt a vita, hogy helyese azt a többletbevételt a választások éveit me gelőzően vagy a választások évében arra használni, hogy turizmus, útépítés vagy más hasznos közcélok érdekében felhasználja a magyar költségvetés. Most pedig bizony azzal állunk szemben, hogy jó esetben épül ugyan valami, de ennek a bevételi oldala nincs r endezve, tulajdonképpen hiánynövelő tényezőként hitelben jelenik meg, rosszabb esetben pedig gyakorlatilag csak a hiányok realizálása történik. Az egész 2004. évi költségvetésre jellemző volt, hogy nagy ígérethalmaz volt, amely már januárban, februárban ös szeomlott, mint egy kártyavár. Ez pénzügyminiszterváltáshoz is vezetett, és most ott tartunk, hogy 2005 őszén még mindig módosítjuk a 2004. évi zárszámadás törvényével kapcsolatos számokat, amelyben még növekednek a hiány számai, és még inkább kiderül az, talán mondhatnánk, hogy László Csaba lecserélése nagyon szimbolikus volt, de Draskovics úr összes erőfeszítése, amely úgymond a megszorítások, a különböző adóvisszatartások, a mezőgazdasági kifizetések visszatartásai, a 13. havi megszüntetése mindmind fö lösleges, vagy legalábbis mondhatnánk azt, hogy eredménytelenséggel járt, és végeredményben messze tarthatatlan költségvetési hiány bontakozott ki. Külön vita tárgya volt, amelyről Tállai András még szintén nem beszélt, a 26. költségvetési bizottsági módos ító javaslat, a Promei Kht. Itt már nem is csak 2005re, itt már 2006ra költ a 2004. évi zárszámadási törvény. Erre végképp nem nagyon volt példa, hogy már a jövő évre ad 1 milliárd forintot egy olyan célra, amely biztosan célszerű vagy ésszerű, de nyugod tan állíthatjuk, hogy itt biztosan nem a 2004. évi zárszámadási törvény keretében kell rendezni. Tulajdonképpen mire is adjuk? Mire is akarja adni az MSZPSZDSZes kormányzat ezt a pénzt? Ez nem tisztázott, hiszen egy olyan tanácsadói piacon jelenik meg ál lami forrásokkal, amit önök előszeretettel szoktak mondani, hogy amit a piaci szféra meg tud oldani, azt privatizáljuk, arról mondjon le az állam, adja el, ne vegyen részt benne. Ehhez képest egy állami százszázalékos társaság soron kívül egymilliárdos tám ogatást kap, és a pályázatíró, a különböző tanácsadói piacon megjelenik az állam mint egy nagy felhasználó, szakmailag semmilyen módon megalapozva, tulajdonképpen a költségvetési bizottság többségére alapozva, a képviselők szemét becsukva, de nyilván a töb bségi szavazatát megszerezve benyújtásra került. Mi kértük azt, hogy ennek az alátámasztása, indokolása szintén történjen meg, mert az előterjesztésben ez bizony hiányos volt, és a jelen lévő pénzügyminisztériumi hivatalnok nem igazából tudott erre jó vagy egyáltalán bármilyen választ adni. Külön témakör, amiről a költségvetési bizottságban éles viták szoktak zajlani, ahol azután tényleg a kormányzati pazarlás látszik, az a Magyar Televízió és környéke. Itt most két olyan módosító javaslat is van, amelyek t ulajdonképpen megkerülik a médiatörvényt, illetve a gondos gazdálkodás minimális kritériumát is, hiszen gyakorlatilag a 25. pontban - erről már volt szó - átvállal 1,5 milliárd forintnyi bérleti díj és kamatainak a részét, de ennél szerintem sokkal aranyos abb vagy mondhatnánk, sokkal szomorúbb megoldást is látunk, amelyre szintén írásbeli választ vártunk. Az államtitkár úr nyilván erre figyelve most választ fog adni. Hogyan lehet olyan üzemben tartási díj terhére közvetlenül az ingatlan tulajdonosának átuta lás teljesítéséről intézkedni a 35. §ban, amelynek az összegét sem tudjuk? Azt sem tudjuk, mekkora összegről van szó, és hány éven át fog ez a leírás, jóváírás történni, mert ennek a szerződésnek a tartalmáról a költségvetési bizottságban senkinek nem vol t tudomása. Nyugodtan mondhatjuk, ez olyan felelőtlen gazdálkodást jelez, amely a Pénzügyminisztériumtól is meglepő, hogy ezt csukott szemmel tűri. Azt tudom mondani a számvevőszéki bizottság elnökének, hogy külön vizsgálni
