Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 13 (245. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
142 képviselő úr, szeretném itt is megerősíteni, hogy 82,6 milliárd forint kötelezettségvál lalás történt a mai napig a termelők és a hivatal között, a kifizető ügynökség között, tehát megindult az a beruházásfejlesztés, ami egyrészt szolgálja a gabonatermelést, a terménytároló kapacitások építéséről, bővítéséről szintén szó volt, illetve az álla ttenyésztés technológiai megújítását, fejlesztését, az élelmiszeripar fejlesztését szolgálják ezek a támogatások. Nagyon fontos, hogy a nemzeti vidékfejlesztési terv sokat emlegetett agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramjai elindultak, július 31ig elbírá lta valamennyi benyújtott kérelmet a kifizető ügynökség, és a szántóföldi alapprogram kivételével, amelyre 7275 százalék teljesítés biztosítható, minden kérvényt 100 százalékban teljesített a hivatal. A képviselő úr szólt a száz lépés agrárprogramjáról, i ntézkedéseiről. Szeretném kihangsúlyozni, hogy nagyon fontosnak tartja a tárca vezetése, hogy az élelmiszerek eredetének, minősége biztosításának ellenőrzését fokozzuk, egy nagyobb, összehangolt kormányzati munkával segítsük a piac védelmét, ugyanakkor seg íteni kívánjuk a piac fejlesztését is. (9.10) Ezt nagyon fontosnak tartom, mert a magyar termelők legnagyobb piaca a tízmillió magyar fogyasztó, és nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a szabályok betartása mellett az importtermékek minőségét fokozottan e llenőrizzük, hogy a silány minőségű termékeket - még ha a szabványnak egyébként meg is felelnek - próbáljuk kiszorítani a piacról. A versenyképes árutermeléshez természetesen szükséges az is, hogy a gazdálkodók, a termelők összefogjanak, és különböző terme lői értékesítő szervezetekben, szövetkezéssel tudják a hatékonyságukat növelni, akár a beruházás, akár a fejlesztés során. Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, önmagáért beszél az a kéthárom adat is, hogy az elmúlt év nehéz ségei ellenére - amikor is csonka év volt, és késéssel kezdtünk hozzá az intézményrendszer kiépítéséhez és a gazdák felkészítéséhez - 20022004 között 240 milliárd forint beruházás történt évente; míg 19982001 között 152 milliárd. S még valami: a tavalyi nehézségek ellenére a társas vállalkozások mintegy 16 600 forintot realizáltak adózás utáni eredményként hektáronként, az egyéni vállalkozások pedig 29 ezer forintot. Úgy gondolom, önmagukért beszélnek az elnök úr napirend előtti hozzászólásában megfogalma zott tények, és úgy vélem, hogy az agrárvállalkozások, a termelők, a gazdálkodók igenis jó néven veszik a kormányzat politikáját, konkrét intézkedéseit, amelyek a magyar vidék felemelkedését éppúgy szolgálják, mint a gazdálkodók versenyképességének javítás át. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese, “Kormányzati teendőkről” címmel. Frakcióvezetőhelyettes urat illeti a szó. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A Magda Sándor által elmondott győzelmi jelentés után én egy másik területről szeretnék beszélni, ez pedig az államháztartás helyzete és a magyar gazdaság állapota. Hiszen az a kormányzati vélemény, miszerint kirobbanó sikerben van a magyar gazdaság, és irigyel bennünket Németország, Olaszország, Franciaország, némi megütközést vált ki azokból, akik jól ismerik a magyar gazdaság pontos helyzetét, akár kiskereskedőként, akár vállalkozóként vagy éppen fuvarozóként. De lássuk először a tényeket! A magyar államháztartásról az derül ki nagyon sok alkalommal, hogy utólag tudjuk meg pontosan, mi is történt. Így van ez a 2004es évvel is. Talán még emlékeznek rá képviselőtársaim, 3,8 százalékos hiányt tervezett a kormány, aztán jött László Csaba után Draskovics Tibor, aki már 4,5 százalékos hiányról beszélt, aztán az év végére egy folyamatos, tartós