Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatáskörök... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
1410 az előzetes vizsgálat, amely tárgyalási szintű egyeztetést írna elő valóban eurokonform módon, egy sokkal felkészültebb hatóságot feltételez, mint a jelenlegi. Jelenle g azonban a felügyelőségeknél igen sok fiatal, rendkívül tapasztalatlan és igazán nem ügyfélbarát ügyintéző dolgozik, és az elmúlt évek nagyfokú színvonalesése egy ilyen nagyfokú feladat megoldására nem sok jóval biztat. Mint a mezőgazdasági bizottság véle ményeként is elhangzott, a Natura 2000rel is foglalkozik a törvényjavaslat. Valóban, itt is visszaköszön, és a mezőgazdasági bizottság is kifogásolta azt a problémát, amely az egész Natura 2000 és a mezőgazdaságot érintő természetvédelmi kérdések esetében látható, hogy a kormányzat, a minisztérium nem teszi a tiltások mellé az ösztönző rendszereket. Késésben van a két rendszer, a gazdák csak azt látják, hogy a területükön tiltásokkal kell együtt élni, ugyanakkor nem kellő időben kapják meg azokat az ösztön zőket, amelyeket ha időben megismernének, ha az állam ezért jótállna, a megfelelő időben vezetné be, akkor a gazdák meglátnák azt, hogy tulajdonképpen érték van a kezükben, az ő érdekük is ezeknek a területeknek a megőrzése. Jelenleg azonban csak a tiltást látják, a tulajdoni lapjukon észreveszik a korlátozásokat, és a jelenlegi kormányzat minisztériumi tevékenysége ahhoz vezethet, hogy számos természeti értékünk el fog veszni, hiszen a legfőbb partnert, a gazdákat nem megnyeri, hanem ellenséggé teszi ebben a rendszerben. Ez egy óriási hiba, és ez a törvényjavaslat ebben a kérdésben sem lép előre. Tehát megítélésem, megítélésünk szerint a két törvényjavaslat sem formájában, sem tartalmában nem segíti a magyar környezetvédelmet, természetvédelmet és a vízügy helyzetét. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.) (16.30) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Lezsák Sándor független képviselőnek. LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Egy nagyon vegyes összetételű előterjesztést tárgyal a tisztelt Ház. Az előterjesztés egyes szakaszai egymástól különállóak, logikailag nem függenek össze. A törvényhozás folyamatában indokolt esetben is létezhetnek ilyen vegyes jellegű, sok törvényt módosító, úgynevezett salátatörvén yek. Azaz önmagában nem ez a forma a gond, hanem az, hogy ebbe az olykor szinte áttekinthetetlen paragrafushalmazba lehet könnyen elrejteni, beilleszteni a lobbiérdekeket és szűk csoportérdekeket szolgáló jogszabályokat. Két példát szeretnék röviden említe ni. Az árvíz elleni létesítmények építéséhez szükséges földkitermelés bányajáradékmentessége mellé van beillesztve, elrejtve a kőolajtermelés bányajáradékmentességének a kinyilvánítása. Rossz kormányzati szokás szerint a törvényjavaslat mellőzi a törvény hatálybalépésének költségvetési következményeit, holott a kőolajtermelés bányajáradékmentességének a megszavazása soksok milliárd forint bevételkiesést okoz. Egy ilyen horderejű döntés elrejtése, beillesztése és egy ilyen döntés indoklásának az előterje sztő általi elhagyása szükségszerűen táplálja a lobbiérdek gyanúját. Hasonlóan indokolhatatlan, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek a kereskedelmére a továbbiakban nem vonatkozna az államháztartási törvény. Ezeket a kibocsátási egységeket a magyar állam kapta meg, és nem az egyes vállalatok, azaz ezek a kibocsátási egységek ugyanolyan részei az államháztartás vagyonának, mint például a szintén nemzetközi egyezményekben használható frekvenciák. Ezeket a kibocsátási egységeket ingyenesen megka pták a termelővállalatok - nem is oly régen döntött erről a tisztelt Ház , és fölösleges gyanakvást keltene az a döntés, ha most szinte nemzeti ajándékként ezt a kvótát azok is megkapnák, akik túlzott igénylést nyújtottak be, és a közeljövőben értékesíthe tnék a szabadpiacon fölös kibocsátási egységeiket. Ha ezek az egységek külföldre kerülnének, akkor tartóssá válhatna a magyar ipar és közlekedés fejlettségi hátránya, hiszen kibocsátási egység hiányában nem lenne további beruházási lehetőségük. Ez a törvén y is megteremti egy újabb adónem, azaz egy újabb eljárási díj kivetésének a lehetőségét. Lassan már áttekinthetetlenné válik a különböző eljárási illetékek, díjak rendszere. És
