Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatáskörök... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. OROSZ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1394 számára is nyilvánossá tenni, hiszen lehet, hogy valaki csak a cím olvastán nem találja fontosnak megtekinteni. Kérjük ezen a fórumon is, akit e felsorolás érint, még van rá lehetőség, hogy a bizottságok munkájának megalapozottá tétele érdekében hozzászóljanak. Az indokok között azonban elhangzott egy másik dolog is, nevesen az, hogy azért is kell most módosítani, mert a környezeti ügyeket érintően már ebben a ciklusba n más törvényjavaslat nem igazán fér be. Ezen indok mindenképpen való felülvizsgálatát tartom és tartjuk a Magyar Szocialista Párt részéről fontosnak. Azt gondoljuk ugyanis, hogy érik még be egykét nagyon fontos ügy, amit ide, a törvényhozás elé kellene h ozni, nevesen éppen a környezetvédelmi tárca adott megbízást a kormány nevében a Magyar Tudományos Akadémiának egy olyan fontos kutatási program elvégzésére, amely éppen a klímaváltozás hatásait, az ellene való védekezés lehetőségét hivatott a tudomány esz közeivel feltárni. Ezek a tudományos kutatások - és ezt miniszter úr pontosan tudja - az idén lezárulnak; indokoltnak tűnik már az előzetes szakanyagok ismeretében is az, hogy igenis vállaljuk föl, vállalja föl a megbízást adó kormány, hogy az ebből vonhat ó törvényhozási következményeket - nevesen, a várható környezeti károk mérséklésének programját - még e Ház elé hozza be, hiszen e tudományos kutatás egyik lényeges mondata az, hogy minél később kezdjük el a védekezést, annál komolyabb károkkal kell szembe néznünk. Ugyanezt kell mondanom egy olyan ügy kapcsán, ami egy parlamenti nyílt nap képében öltött testet szeptember 29én: e Ház falai között, a felsőházi teremben, igazi történelmi pillanatként, halászok és horgászok együtt ültek le. Ez a halászhorgász parlament számos elhatározást tett, elhatározásaikat egy közös állásfoglalásban is rögzítették. Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert nagyon helyesen, és e tekintetben akár azt is mondhatnám, hogy teljesen precízen, a törvényjavaslatok címének megfelelő en, a szervezeti, a 643as a halászati törvényt valóban csak olyan kérdésekben módosítja, ami a szervezetváltozással összefüggésben van. A másik: ez egyértelműen rögzíti, hogy igenis, megfelel a magyar halászati törvény az EU vonatkozó irányelveinek, direk tíváinak, ajánlásainak, tehát éppen ennél a törvénynél úgymond semmilyen egyéb megfontolású javaslatot nem tartalmaz. Ugyanakkor mégis mit mondtak a halászok és a horgászok? Miközben azt látják, hogy van törvény, a törvényes rend kialakítása és védelme hag y kívánnivalót maga után, és időnként éppen a hatóság is vitatja, hogy a halászati törvény rendelkezései vajon összhangban vannake az európai uniós szabályozással, és erre a vitára tekintettel nem történik meg a kellő védelem, például olyan fontos kérdése kben sem, mint például, hogy magyar pontyállományainkat meg tudjuke védeni az Európában is már megjelent úgynevezett koi herpesz vírustól. Egyértelműen rögzítették a szereplők környezeti elkötelezettségüket, és egyértelműen rögzítették azt az igényüket is , hogy azok a versenyhátrányok, amik a vízhasználatban szerepelnek, szűnjenek meg. E vízhasználatok dolgában egy nagyon fontos elhatározásra jutott a kormány, és ez, azt gondolom, üdvözlendő. A vízgazdálkodási törvénybe való áthelyezése a vízkészletjárulék szabályainak egyébként, azt gondolom, helyénvaló; a vízkészlethasználat ügye azonban egy, és pusztán egy olyan pont, ami meghatározza a halászok, horgászok és más mezőgazdasági ágazatok versenyképességének kérdéseit, a valós áttörés a vízminőség garantálá sa lenne. Ha egyszer hozzányúlunk a vízgazdálkodásról szóló törvényhez, mint ahogy az történik ennél a salátatörvénynél, akkor - ha e megfontolásokat is magába foglaló társadalmi vita előzhette volna meg az előterjesztést - valószínűleg ezzel a kérdéssel i s tudnánk foglalkozni. A parlamenti vita jellegére tekintettel ma már, most e törvények kapcsán, ilyen fontos kérdésekről nem lesz lehetőség szót váltani, ami nem jelenti azt, hogy a benne lévő értékekért ne kellene elfogadni, és éppen ezért vitatkozunk az ellenzékkel, amely mindenáron vissza akarja a feladóhoz küldeni ezt a törvényjavaslatot. Ezeket a példákat csak azért hozom föl, hogy azt az indokot nem tartjuk elfogadhatónak, miszerint azért is kell most módosítani, mert a ciklusban máskor már nincs err e alkalom. Ha megérett, legyen rá alkalom, kerüljön ide a Ház elé, bármikor alkalmas az idő a magyar érdekeknek megfelelő törvényi szabályok létrehozásához. Említhetem, ugyancsak erre a parlamenti nyílt napra
