Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - „A Fidesz visszaállamosítási megnyilatkozásairól” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
1369 a szocializmusban épült: az egy váz. Ha mondjuk, egy német befektetővel sikerült volna privatizálni azt a rés zt, akkor be lehetett volna vinni tőkét, eszközt, egyebeket, hasznot hozna az országnak, hasznot hozna a kórháznak. Nemrég dühödten támadták, hogy a Tokaj Kereskedőház évtizedek óta kihasználatlan lepárlókapacitását el akarják adni, magyarán privatizálni a karják. Kérdezem én Font Sándort - a mai nap döntött Brüsszel az 500 ezer hektós krízislepárlásról , hogy ha állam bácsi azt mondja, hogy ezt a veszteséges üzemet szeretném legalább nullára kihozni, és nekik adom a krízislepárlást, mit szólna. Biztos, hog y nagyon komolyan támadná. Végül: beszélünk itt nemzeti konszenzusról, meg ilyen, olyan, amolyan megegyezésekről… Könyörgök, a Hornkormány idején, amikor fölvetettük néhány élelmiszeripari cég úgynevezett szövetkezetesítését, szövetkezeti célú privatizál ását, a Fidesz miért szavazott ellene, miért nem fogadták el? Akkor például egyegy térség termelőinek oldhattuk volna meg a jövőjét, és ma nem kellene sírni a termelői kiszolgáltatottság miatt. Akkor hol voltak ugyanezek a képviselők? Egykét kisgazda akk or szerencsésen vagy féltésből tartózkodott. Végül még egy gondolatot megint csak Gógl miniszter úr felvetése kapcsán. Azért a háziorvosok praxisjoga is egyfajta privatizálás az én felfogásomban. Van, ahol most 15 millió forintért kel el egy praxis, és van , ahol évek óta nem keresi senki. Mit akarnak ezzel csinálni? Például mit tettek volna, ha önök lennének most kormányon? (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Pokorni Zoltánnak adom meg a szót. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm. Több kérdést i s kaptunk. A praxis mint privatizációs folyamat… (Az MSZP padsoraiból érkezett közbeszólásra:) Így van, az egy privatizációs folyamat volt - szerintem indokolt volt. Félreértés ne essék: nem a privatizáció egésze, nem a piacgazdaság az, ami az asztalon for og, hanem az a kérdés, vane értelmes határa, vagy az SZDSZ álláspontja az úr: színtiszta kapitalizmus. Meggyőződésem, hogy valójában egyetértünk: van értelmes határa a privatizációnak, van egy pont, ami után azt mondjuk, hogy ne. Önök azt mondják, hogy a forma, amit mi javasolunk, nem megnyugtató, jó a privatizációs törvénynek az a melléklete, nem kell ez a kétharmados törvény. Vitassuk ezt meg! Két kérdést tett föl Kovács Tibor képviselő úr. Az egyik, hogy hogyan lesz ez rentábilis, lesze itt fejlesztési pénz. Két eset van, mert nagyon markánsan különböznek az általunk fölsorolt cégek. Az egyik a vasút példája. A személyszállítás nem lesz rentábilis. Sehol sem az. Abba bizony mindig pénzt kell beletenni. Azért nem rentábilis, mert sehol Európában, néhány nagyon gazdag államot kivéve - talán az túlzás, rosszul mondom, hogy sehol, az esetek többségében - nem hárítják rá teljes egészében a személyszállítás tényleges költségeit annak az igénybe vevőire, mert ebben az esetben lennének olyan depressziós vidékek, zsákrégiók, ahol nem tudnák megfizetni az emberek. (13.10) Tehát mindenhol bizony a közösségtől, a kormánytól, a költségvetéstől kér támogatást, segítséget a személyszállítást igénybe vevő utas. Van egy másik rész - maradjunk szintén a szállításnál , aho l a másik véglet létezik: az, mondjuk, a repülőtér. A repülőtér üzlet, és üzlet is lesz, a fejlesztésében a bankok jelentős mértékben szerepet vállalnak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Egyetlenegy mondat erejéig talán csa k a FUF Kft.t hadd idézzem ide önnek! Milliárdos fejlesztést csináltak, tudja, mennyi pénzt vitt bele a magánbefektető? 20 ezer kanadai dollárt. Az összes többi, az 5 milliárd forint a magyar tulajdonban lévő OTPből jött. (Az elnök a csengő megkocogtatás ával jelzi az időkeret leteltét.) Tehát a fejlesztésre van banki, pénzügyi háttér, mert rentábilis. (Taps a fideszes képviselők soraiban.)
