Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
1313 A következő kritérium a forint árfolyama, ame ly szerint a forint erős és stabil, gyakorlatilag az úgynevezett ERM2 árfolyamrendszer előszobájában van, és azóta is ezen kritériumok között mozog. A hosszú távú kamatok konvergenciája a többi konvergenciakritérium elérése esetén automatikusan teljesül. A fejlemények már ma is kedvezőek, jelentős mérséklődés valósult meg a 2004. évi kiugró értékekhez képest. Az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítésén túl a forintot felváltó pénz, az euró mindennapi használata technikai előkészületeket igénye l, az átállási stratégia kidolgozása és az átállási folyamat koordinálása természetesen a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve a kormány feladata. A megvalósításban viszont sokrétűsége miatt a főszerepet az üzleti szektor játssza. Tisztelt Képviselő Úr! Az euró bevezetésének előnyei csak akkor valósak, ha azok realizálhatók, ha a csatlakozási feltételeket a magyar gazdaság és társadalom szempontjából optimálisan, optimális időben tudjuk kialakítani, megvalósítani, valamint a csatlakozást követően a gazdaság versenyképessége relatíve erős lesz az eurózónán belül. Az euróövezetbe sem rohanni, sem indokolatlanul késlekedve távol maradni nem szabad. A kormány az előnyöket és a hátrányokat mind a gazdaság, mind a társadalom szempontjából mérlegelve hozza meg a dö ntését az elkövetkezendő évek gazdaságpolitikájáról, s ennek keretében decemberig van időnk arra, hogy áttekintsük ezeket a folyamatokat, hogy melyik év legyen valójában az euró bevezetésének a dátuma. Azt gondolom, ma korai lenne arról beszélni, hogy ez 2 010 vagy bármelyik más időpont legyen, azonban valamennyi dátum ma még lehetőségként előttünk áll. Több olyan ország van, amelyek 9 százalékos államháztartási hiányról két év alatt mentek le az eurókonvergenciapályára. Azt gondolom, ha valaki ismeri a mag yar számokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , akkor ennek tudatában Magyarország is képes erre, tehát decemberig közösen el fogjuk dönteni azt a pályát (Az elnök ismét csenget.) , ami a gazdaság és a társadalom számára elfogadha tó. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti fölszólalásra jelentkezett Gusztos Péter frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetségétől: “A kisebb településeken élő kisdiákoknak is joguk van a versenyképes tudáshoz” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr, parancsoljon! GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szeptemberi tanévkezdet kiváló alkalmat jelentett számos ellenzéki politikusnak újra, az elmúlt évekhez hasonlóan arra, hogy iskolabezárási hullámmal riogassák a magyar választókat, hogy arról beszéljenek, hány iskolát zárnak be. Természetesen ezen politikustársaink az adatokkal rendsz erint manipulálnak, hiszen az iskolák, a különböző intézmények összevonását, átalakítását sajátos módon számolják, de ez most egy lényegtelen kérdés. Annál sokkal lényegesebb, hogy mit is mond erről egy oktatási miniszter. “Egy szomorú folyamat természetes következménye a jelenleg zajló iskolabezárási hullám. A kevesebb diákhoz kevesebb tanár kell, hiszen egy önkormányzat nem azért zár be egy tanintézetet, hogy csupán a fűtési költségeket takarítsa meg, amikor a helyi költségvetések egyik legjelentősebb tét ele a pedagógusok bére.” Az oktatási miniszter szerint természetes folyamatról van szó. Idézem: “Ma sokkal kevesebb gyerek jár iskolába, mint tíz évvel ezelőtt, és az iskolarendszer sem követte rugalmasan a változást. Ez azt eredményezte, hogy olyan intézm ényhálózatot finanszíroz az állam, amely egyre kevésbé a valódi igényekre méretezett.” Szintén az oktatási miniszter véleménye szerint az is egyértelmű, hogy sok esetben szükséges az intézményhálózat átszervezése. Azt érdemes talán pontosítani, hogy ki is az az oktatási miniszter, aki ezeket a szavakat mondta. Itt van a teremben, szeretettel köszöntöm Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter urat, akitől ezek az idézetek származnak, 19992000ben a Magyar Hírlapban, a Világgazdaságban és a Népszavában mondta az előbb idézett mondatokat.