Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
1310 nemzeti vízum intézményét Mag yarország schengeni egyezményhez való csatlakozása után is fenn kívánja tartani. Fontosnak tartják a résztvevők a Szülőföld Alap létrejöttét. El kívánjuk kerülni azt, hogy a határon túli magyarok kérdése a közelgő magyarországi választási kampányban megosz tó témává váljon. Üdvözölték a résztvevők azt, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése ratifikálta Románia EUs csatlakozását. Úgy érzem, hogy nagyon fontos esemény volt ez a marosvásárhelyi rendezvény, és jó alap lehet a további munkára. Az alkotmánnyal k apcsolatban pedig a közeljövőben négypárti megbeszélést fogunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kezdeményezni, hogy valóban ez az alkotmányos rendelkezés bekerülhessen az alkotmányba. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány nevében Bársony András államtitkár úr kért szót. Parancsoljon! BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Magyar Köztársaság kormánya komolyan vette mindig, korábban is azt az alkotmányos felelősséget, ami a határon túli magyarok sorsát és a velük való foglalkozást illeti. Ez a mostani lépéssorozat, amely az ön felszólal ásában is nagy hangsúlyt kapott, fontos lehetőség és fontos megoldás mindazokra a problémákra, amelyeket korábban a Magyar Állandó Értekezleten a határon túli magyarok képviselői felvetettek, és amely természetesen megoldást kínál mindazok számára, akik ho sszabb ideig kívánják Magyarországon a tartózkodást az ön által is említett okokból. Sajnálatos, hogy ez a nemzeti vízum az utóbbi időben néhány határon túli magyar vezető részéről talán kritikát is kapott, például a kifejezés, hogy nemzeti vízum, holott t alán nem rossz megjegyzés tőlem, amikor azt mondom, hogy nemzeti vízum, és mégis más országbeliek és más nemzethez tartozók is igénybe vehetik ezt a lehetőséget. (8.50) Nos, a nemzeti vízum nem attól nemzeti, hogy csak magyar nemzetiségűek vehetik igénybe, hanem attól nemzeti, hogy a Magyar Köztársaság bocsátja ki, és a schengeni szerződésben van ennek pontos kritériuma körülírva. Nos, ez a nemzeti vízum alkalmas arra, hogy ha valaki ezt igényli és ezzel lép be az ország területére, akkor a magyar hatóságok tól tartózkodási engedélyt kapjon, amely a mostani szabályok alapján, tehát a schengeni övezethez való csatlakozásunkat megelőzően azt jelenti, hogy az illető kérelmező a magyar hatóságoktól Budapesten vagy az ország más közigazgatási hivatalaiban egy olya n bélyeget kap az útlevelébe, amely tartózkodási engedélyül szolgál a vízum időtartamára, azaz öt évre. Amikor Magyarország csatlakozni fog a schengeni szerződéshez, vélhetően 2007ben, akkor már nem egy bélyeget kap valaki az útlevelébe, hanem egy külön, a schengeni kritériumoknak megfelelő tartózkodási engedélyt, amelynek kártya formátuma van, és ezt a tartózkodási engedélyt többek között arra is használhatja, hogy érvényes úti okmányával a schengeni övezet további országaiba bármikor, korlátozás nélkül, 90 napot meg nem haladó időtartamra, turisztikai vagy egyéb célokból beutazzon. Elérjük tehát ezzel a nemzeti vízummal azt a célt, hogy akik úgy érezték, hogy a schengeni övezethez való kapcsolódásunk okán egyfajta vasfüggöny ereszkedne le, nos, ez nem rea litás, hiszen mindazok, akik ezen nemzeti vízummal és tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, szabadon utazhatnak majd az Európai Unió többi tagországába, saját útlevelük birtokában. Hölgyeim és Uraim! Azt gondoljuk, ez számtalan problémára megoldást kínál. Sajnálatosnak tartom azonban, hogy miközben ez volt az alapvető indok abban a szerencsétlen népszavazási kampányban is sokszor elhangzó módon, hogy tudniillik azért kellene a magyar állampolgárság,
