Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 12 (244. szám) - Jelentés a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2004. évi tevékenységéről; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2004. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről, valamint a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2004. évi tevékenység... - ELNÖK (Harrach Péter): - HOMA JÁNOS (Fidesz):
126 éppen dr. Kovács Árpád elnök úr mondta el, aztán dr. Csapody Miklós is kitért erre , hogy az MTI Rt. működésére kialakított tulajdonosi megoldások célszerűtlenek, a több szerv között megosztott tulajdonosi irányítás és ellenőrzés az együttműködésben zavarokat okoz. Különö sen nehéz helyzetet teremt az a tény, amit már sokszor és sokan elmondtunk, hogy az rt. elnöke túlhatalommal rendelkezik, és az elmúlt évek során megtapasztalhattuk, hogy a tulajdonosi tanácsadó testület hiába rendelkezik erős jogosítványokkal, nincsenek a rra eszközei, hogy döntésének érvényt szerezzen. A testületek és a társaság együttműködésének hiánya a 2004. évben is zavarokat okozott; testületeket mondok, hiszen a felügyelőbizottság és az rt. elnökének kapcsolata sem volt minden részletében törvény ált al kidolgozott és rendezett. A parasztbácsi kételkedését folytatva, egy piaci alapokon álló társadalomban mindenképpen fura helyzetben van az a részvénytársaság, amely közpénzekből és a piacról is él; persze, nagyrészt közpénzekből gazdálkodik. Bár az rt. menedzsmentje előszeretettel hangsúlyozza, hogy bevételeinek 40 százaléka származik a költségvetésből, de ha ehhez hozzávesszük, hogy a közszolgálati médiától kapott pénzeket, a párt- és a kormánymegrendeléseket, valamint a megkapott vagyon hasznosításából származó, százmilliós nagyságrendű nettó bevételt, akkor elmondhatjuk, hogy az MTI hosszú évekig akár kétharmadában is közpénzekből élt, kevéssé függött a piactól, s mivel hiányzik a megfelelő tulajdonosi kontroll, az MTI Rt. nem tudott megújulni. Ennek t ulajdonítható, hogy immáron harmadik éve veszteséges a részvénytársaság, és fura mód éppen azokban az években történt mindez, amikor Vince Mátyás töltötte be az elnöki tisztséget, aki egyébként 2002. december 1jétől lett az MTI elnöke. Én ebből persze nem kívánok messzemenő következtetéseket levonni, azt viszont a 2004. évi beszámolót nézve is elmondhatom: furcsállom, hogy miközben egy 111 fős létszámleépítés történt, s miközben egy nagyon komoly állami segítséget, 410 millió forintot használtak fel erre a célra, mégsem sikerült megóvni a veszteségtől a részvénytársaságot. Vajon miért? Vajon miért nem sikerült a megtakarítást a megbillent költségvetési egyensúly helyreállítására fordítani? Kíváncsi lennék arra is, hogy mennyire volt szabályos a pénz felhasz nálása. Ugye, mindannyian érzik az Állami Számvevőszék jelentésének súlyát, amely problémákat fogalmazott meg? Tisztelt Képviselőtársaim! Talán az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy a jelenlegi jogszabályok nem kényszerítik arra az MTI vezetését, hogy a lehető legkíméletesebben használják fel a közpénzeket. Ugyanakkor ez a felemás helyzet, ez a költségvetési támogatás nagyságától függő gazdálkodás kiszolgáltatott helyzetbe hozza a részvénytársaságot, és bizony megingathatja az MTI helyzetét, ha olyan kap kodás, kusza kormánypárti ötletelés folyik, mint legutóbb, amikor is - ahogy ez már itt az elnök úrtól is elhangzott - 150 millió forintos veszteség érte az MTIt. Ez az eset viszont azt jelzi, hogy az MTI támogatásával nem szabad szórakozni. A költségveté si vita után feltétlenül a szükséges és elengedhetetlen támogatást nem szabad megnyirbálni, mert így nem képes működni egy részvénytársaság. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004. évi beszámolót vizsgálva érdemes kitérni arra is, hogy miközben veszteséges volt a cég, miközben 111 embert elbocsátottak, a bérszínvonal jóval az infláció növekedését meghaladva emelkedett, pedig a jogszabály ezzel kapcsolatban is világosan kimondja, hogy milyen mértékű lehet a béremelés. Ahogy a TTT két tagja annak idején, 2004 végé n jelezte, a veszteséges gazdálkodás fő oka a személyi ráfordítások infláció mértékét meghaladó, túlzott mértékű növekedése, konkrét feladatok meghatározása teljesítmény- és hatékonyságjavulás nélkül. Engedjék meg, hogy itt tegyek még egy észrevételt. Az e lmúlt nyolc év során gyakran cserélődtek az rt. elnökei. Az elnöki túlhatalom is magával hozta, hogy ezzel egy időben komoly személycserékre került sor, a menedzsment cseréje pedig felesleges, megmagyarázhatatlan kiadásokba kergette a részvénytársaságot, é s emiatt a költségvetést is. Talán ezen is segíthetne a törvény módosítása. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék az MTI Részvénytársaság árbevételét vizsgálva megállapítja: a belföldi értékesítés árbevételének tervezett 21 százalékos visszaesé se a
