Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 5 (252. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KOVÁCS TIBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
1083 mindezeket kivéve a magyar gazdaság növekedése messze a legjobb a környéken. (Font Sándor közbeszól.) Ha az elmúlt hét év átlag át nézzük, akkor 4,2 százalék, és ez a 4,2 százalék sokkal több, mint Lengyelország 3,9, Szlovákia 3,7 vagy Csehország ugyanezen adatának 1,9 százalékos mutatója. Ha azt nézzük, hogy az elmúlt három évben a lakosság zsebében 30 százalékkal több jövedelem m aradt akár a nyugdíjasokat, akár a munkabérből élőket mondom, akkor azt is láthatjuk, hogy azon gazdaságpolitika, azon intézkedések, azon ígéretek következtében, amelyeket a kormány betartott, az emberek ma 30 százalékkal többet tudnak fogyasztani, mint az t 2002ben tették. Ha azt nézzük, hogy a visegrádi országokkal szemben hogy alakultak a magyar gazdaság mutatói, akkor önök mindig azt mondják, hogy sereghajtók vagyunk, mindig azt mondják, hogy az utolsók meg egyebek vagyunk. (Tállai András: Így van! Így van!) Kérem, egyszer és mindenkorra jegyezzék meg a következőt: míg Csehország 1995ben elérte az Európai Unió 25 országa bruttó hazai termékének az egy főre jutó 69,5 százalékát, addig Magyarország '95ben mindössze 49 százalékon volt. A 2004. év végére C sehországgal szemben 10 százalékos, 10 pontos hátrányt dolgoztunk le, tehát míg Csehország mindössze fél pontot növekedett, vagyis az Európai Unió egy főre jutó GDPátlagának a 70 százalékára, addig Magyarország megközelítette a '95. évi 20 helyett 9re. S zlovákiával szemben '95ben 5 pont előnyünk volt, ezt 9re növeltük 2004 végére. (Arnóth Sándor közbeszól.) Ennyit a lemaradásról. Lengyelországgal szemben 9 pont előnyünk volt, ez jelenleg 15 pont. Tehát ha valaki még egyszer azt mondja, hogy leszakadó, l emaradó megy egyéb, akkor az nem mond igazat. Az a kérésem, hogy tessenek ezeket a számokat a magukévá tenni, megnézni a Központi Statisztikai Hivatal adatait, és a jövőben ezekkel számolni. (Arnóth Sándor közbeszól.) Egy gondolat az iparűzési adóról: az i parűzési adó - itt van Bóka képviselő úr, ő is tudja - ebben a formában a vállalkozások versenyképességét gátolja. Azt hiszem, ebben valamennyien egyetértünk. Azt gondolom, abban is egyetértünk valamennyien, hogy ez egy akkora tétel, amelynek az egyszeri k iváltása nemzetgazdasági szinten is gondot okoz: ez a bruttó hazai termék közel 2 százalékát teszi ki. Mint tudják, kormányunk két éve elkezdte, hogy az iparűzési adó egy bizonyos részét - két éve 25 százalékát, tavaly további 25 százalékát - leírhatják a vállalkozások a társaságiadóalapjukból, jövőre pedig további 50 százalékát lehet majd elszámolni a társasági adóval szemben. Ez nem azt jelenti, hogy megszűnik az önkormányzatok finanszírozása, hanem azt jelenti, hogy nem a vállalatoktól, hanem a költségv etéstől kapják meg az emberek, az önkormányzatok az így társaságiadóágra áttett iparűzésiadókülönbözetet. Továbbmegyek: 2006 végére a jelenlegi mintegy 2 százaléknyi, olyan 370 milliárdnyi iparűzési adó 50 százalékát már a költségvetés fizeti az önkormán yzatoknak, és 2008. január 1jétől egy olyan rendeletet tervezünk kiadni, amely az önkormányzatok részére egy 1 százalékos, tehát a jelenlegi mérték felének megfelelő iparűzésiadórendeletet jelent, a másik felét továbbra is az önkormányzattól kapják, ezt a társaságiadóágon. Az a bizonyos 1 százalék, ami megmarad, javaslatunk szerint négyféle módon képzelhető el - ennek a variációi persze számtalanok : társaságiadóágon, személyi jövedelemadóágon, vagyonágon, például vállalkozások kapcsán vagyonágon vagy például ökológiai feltételekhez kötött ágon, illetve ezek valamilyen variációjában. Rövidesen el fognak készülni azok az előzetes rendeletalapok, amelyeket az önkormányzatok felé ki fogunk küldeni. A következő ilyen probléma volt, amely felvetődött, a reg isztrációs adó. Mi mindig azt mondtuk, hogy a gépjárműveknél, a szeszes italoknál és a dohánytermékeknél az 5 százalékpontos általános forgalmiadócsökkentést nem fogjuk továbbadni, vagyis visszakompenzálunk, hogy azok az árak változatlanok maradjanak. Mi egy olyan módosítást nyújtottunk be, hogy mindössze a gépjárműveknél az általános forgalmi adó csökkentéséből származó bevételkiesést osztottuk el regisztrációs ágra. Semmi más célunk nincs, mint hogy ezt a pénzt kapja vissza a költségvetés, amit általános forgalmiadóágon elvesztett, és a fogyasztók se veszítsenek ezzel. Ez az egy célunk van. Ha van jobb ötletük, ha önök annál, mint amit mi beterjesztettünk, jobbat tudnak javasolni, igen nagy
