Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 5 (252. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1073 Mert miben is áll a bete rjesztett adócsökkentés kompromisszuma? A liberálisok elfogadták, hogy az MSZP az áfacsökkentés terén szeretne nagyobbat lépni - ahogy azt előttem Katona Béla elmondta , a szocialisták pedig elfogadták, hogy a személyi jövedelemadó sem maradhat változatla n. Ezért tárgyalhat a parlament most olyan javaslatot, amely egyszerre csökkenti az áfát és a személyi jövedelemadót. Összességében tehát támogatjuk az adótörvényeket, mert úgy véljük, a legfontosabb célt, az ország versenyképességének javulását úgy tartja szem előtt, hogy közben az emberek hétköznapi szempontjaira is tekintettel van, és az ország teherbíró képességét is igyekszik figyelembe venni. Mostanában mindenki - nemcsak mi, de a szocialisták és a magukat konzervatívnak nevező ellenzé kiek is - adócsökkentést követel. Nem volt ez mindig így. Sokáig voltunk egyedül javaslatainkkal. Egyedül követeltük az adócsökkentést akkor is, amikor az előző kormány elhalasztotta ígért adóreformját, és adóemelésekkel próbált magának többletbevételt jut tatni. Az SZDSZ kiállt az adócsökkentés mellett akkor is, amikor a szocialisták a száz nap programjának fedezésére a már elfogadott adócsökkentés elhalasztását javasolták, s még egy évvel ezelőtt, az európai parlamenti választások idején is lényegében egye dül hangsúlyoztuk az adócsökkentés igényét. Miért is tartjuk fontosnak, kiemeltnek ezt a célt? Nem elsősorban azért, mert az adócsökkentés népszerű dolog, hiszen sok, pillanatnyilag népszerű elképzelés kerül elénk itt a parlamentben, amit nem támogatunk. A z adócsökkentés programját azért tekintjük különösen fontosnak, mert az adócsökkentés a liberális elvek gyakorlati megjelenésének egyik legfontosabb területe. Az adó - mint azt mindannyian tudjuk - a költségvetési kiadások legfőbb forrása. Célunk, hogy a s zükségesnél ne vállaljon magára több adóból fizetett feladatot a közhatalom, ugyanakkor a kiadásokhoz szükséges bevételek ne a kialakult rend szerint viszonylag kevés adófizető meglehetősen magas adójából folyjanak be, hanem minél többen tudjanak adózni, e gyre kevesebb egy főre eső kötelezettséggel. Úgy véljük, olyan, a lehető legegyszerűbb és így áttekinthető adórendszerre van szükség, amely végső soron minimálisra csökkenti az adókerülés és a manipuláció értelmét és lehetőségét. S úgy véljük, az adócsökke ntés egyik következménye lehet, hogy bizonyos szintnél már nem éri meg a jövedelmeket eltitkolni. Nem véletlen, hogy a személyi jövedelemadónál a sávok minimálisra csökkentése és az egyetlen sáv alacsony adókötelezettsége oly általánossá vált a környező or szágokban. A liberális elvek alapján a liberálisok eleve adócsökkentéspártiak. Szerintünk ugyanis nekünk, képviselőknek, politikusoknak, illetve a közhatalomnak, az államnak és az önkormányzatoknak csak olyan ügyekben szabad dönteni az emberek helyett, il letve nevében, ahol az elkerülhetetlen. Mi azt szeretnénk, ha minél több ügyben kiki maga dönthetne, és ezt minél kevesebb dologban kellene az államnak korlátozni. Márpedig a mindennapi életben - szeretjük vagy sem - döntéseink jelentős része a pénzzel ka pcsolatos. Az egyéni szabadság alapja, hogy az ember képes szuverén döntéseket hozni. A liberálisok azt szeretnék, ha a döntéseket a pénz elköltését illetően is mind nagyobb részben közvetlenül az emberek maguk hozhatnák meg. Ehhez pedig az kell, hogy miné l több pénz maradhasson az embereknél. Nem titok, létezik egy további szempont is, ami miatt adócsökkentést szorgalmazunk. Az elmúlt tizenöt év tapasztalata azt mutatja, hogy az állam, a közhatalom csak kényszerhelyzetben hajlandó ésszerűbben gazdálkodni, hatékonyabban működtetni mindazt, amivel gazdálkodik. Ha csökkentjük, illetve átcsoportosítjuk a bevételeket, javul az esélye annak, hogy kikényszerítsük azt, amit most már közhelyszerűen a nagy elosztási rendszerek reformjának szoktunk nevezni. Az adókról szólva még egy, a pártokat megkülönböztető elképzelést emelnék ki. A szocialistáktól és a magukat konzervatívnak mondó ellenzéktől eltér a liberális álláspont abban a tekintetben is, hogy mi úgy véljük, a személyi jövedelemadó és általában az adók csak ig en szűk keretek között szabad, hogy a szociálpolitika szempontjait kövessék. A szociálpolitikát vagy a
