Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 4 (251. szám) - Az elkövetkezendő tíz évben követendő gazdaságpolitikai alapelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter:
1002 (16.00) ELNÖK (Mandur Lász ló) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki fölszólalások végére értünk. Szót kért a kormány nevében Kóka János miniszter úr. Ötperces időkeretben megadom neki a szót. Parancsoljon! DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedé si miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Az elmúlt négy hónapban nagyon sokat próbálkoztam, hogy számok, tények tükrében beszéljünk a magyar gazdaságról. Ezeket a próbálkozásaimat csak részsiker koronázta, hiszen a Fidesz ily en esetekben hol polgári körös tüntetőket küldött ellenem vitapartner helyett - akkor Mádi képviselő úr és az általa idézett grafikonok valamilyen okból nem álltak rendelkezésre , hol pedig egy dobozt vehettem át a Fidesz képviselőitől, benne a gazdaságfe jlesztéshez semmilyen módon nem tartozó áljavaslatokkal. (Közbeszólás az ellenzéki oldalon: Nem is tudom, ki minősít.) Aztán a politikai vitanapon sem jöttek elő a számok és a tények, csak minősítések, amelyek ráadásul hazugak, és a magyar vállalkozások, a magyar emberek teljesítményének elismerése, illetve el nem ismerése szempontjából, azt gondolom, Magyarország számára megalázóak. Most, paradox módon előkerültek a Fidesz oldaláról a számok és a tények, még akkor is, hogyha Mádi képviselő úr, általam érth etetlen módon hol a gazdasági növekedést keverte a költségvetési deficittel, hol pedig ide a témához semmilyen mértékben nem tartozó számokat hozott. Hogyha van olyan szándék a Fideszben, hogy számokról, tényekről egyeztetne, hogyha megjött közben a bátors ág, vagy megjött közben a képesség arra, hogy ilyen számokat, tényeket ütköztessünk, akkor nagy örömmel állok elébe akár egy újabb vitanap keretében is, akár újból egy darab laptoppal és néhány grafikonnal fogom vállalni a szereplést, hiszen úgy gondolom, hogy ezek a számok és a tények magukért beszélnek. De logikailag tegyük föl a kérdést: még ha igazuk is lenne önöknek, és valóban úgy festene a kép, mint ahogyan leírják, ebben az esetben nem volna még indokoltabb egy olyan közös gazdaságpolitikai nyilatko zat lefektetése, mint amilyet ajánlottunk? Ha valóban nem menne jól a gazdaság szekere, ha valóban nem léptünk volna semmit a kisebb állam érdekében, ha valóban nem építettünk volna autópályákat, akkor nem lehet, hogy még indokoltabb volna ezeket a témákat előhozni? Ki kell mondani, hogy ezen a ponton nem lehet tovább megkerülnie a Fidesznek, hogy elmondja, a 12 pont közül mivel van baja, a munkahelyteremtéssel, a vállalkozások támogatásával, az infrastruktúrafejlesztéssel, az adócsökkentéssel vagy a kise bb állammal. Mivel van probléma? (Mádi László: Nem a szándékokkal van a probléma, hanem a tettekkel.) Tisztelt Képviselő Urak! Nem lehet a továbbiakban elkerülni azt, hogy elő ne jöjjenek konkrétumokkal, konkrét szándékokkal, konkrét módosító javaslatokkal . Ezután tudjuk lefolytatni a vitát, és ezután születhet meg egy ilyen országgyűlési határozat. Felvetettek egy ilyen témát, és nagyon örültem neki, hogy előkerült, még ha ellenzéki oldalról is jött, a kis- és középvállalkozások finanszírozásának a kérdése . No, általában most el tudnám mondani, hogy ottvannak az adójavaslataink, ottvannak a pályázati javaslataink, ottvannak az adminisztrációs terhek csökkentésére vonatkozó javaslataink, mindmind a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésére. Leírjuk, hogy a kis- és középvállalkozások beszállítóként szerepelhetnek a Magyarországon befektető multiknak. De hogyha ez se elég, hogyha vannak további fideszes javaslatok a kis- és középvállalkozások támogatására, ám legyen, jöjjön be az általános vagy a részletes vitába, építsük be, és fogadjuk el úgy, nekem nem fáj! Ugyanúgy, ahogy az MDFnek két javaslatát is sikerült beépíteni. A másik ilyen felvetés, hogy nem elég konkrét. Ha ezen a konkrétsági szinten sem tudunk együttműködni, hogyha már itt sem t udunk közös nevezőt találni, akkor hogyan bonthatnánk le még
