Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 5 (243. szám) - Megemlékezés Tóth Imre László (MDF) volt országgyűlési képviselő haláláról - „Propaganda és valóság, a magyar gazdaság helyzetéről!” címmel politikai vita folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter:
547 (Varga Mihály: Katasztrofálisnak. Ott van előtted.), milyen alapon minősíti k le több százezer magyar vállalkozás eredményeit, és csalódnom kellett ezen az ülésnapon. Csalódnom kellett, mert gazdaságpolitikáról nagyon kevés szó esett. Nagyon kevés szó esett arról, hogyan teljesít a magyar gazdaság, hogyan teljesítenek a vállalkozó k, hogyan nőtt az utóbbi egy évben Magyarország versenyképessége, mi táplálja azt a növekedést, amely miatt Magyarország gazdasága kétszer úgy nő, mint az Európai Unió. Mit lehet mondani azzal szemben, hogy kétszer annyira nő a kivitel, mint a behozatal, v agy mivel lehet cáfolni azokat az eredményeket, amelyek azt mutatják, hogy most már nemcsak fejenkénti összehasonlításban, de abszolút értelemben is több külföldi működő tőke áramlik Magyarországra, mint KeletKözépEurópa bármely más országába? Arra készü ltem, hogy ezekkel kapcsolatban kapok érdemi ellenérveket, érdemi adatokat, és ezeket össze tudjuk hasonlítani. (Dr. Áder János: Odaadtuk húsz oldalban.) De hát nem baj, azért céljaim bizonyos mértékben teljesültek, azok a célok, amelyek mentén kezdeményez tem a vitát. Ez pedig néhány mondatban foglalható össze, ezek olyan mondatok, amelyeket az ellenzék szónokaitól, vezérszónokaitól, hozzászólóitól kaptunk. Idéznék közülük néhányat: ez az ország sikere, közös sikerünk, nem a kormány sikere, tehát a gazdaság sikerével kapcsolatban nincsen megosztottság most már. A következő mondat így szól: soha ne essünk abba a hibába, hogy eltagadjuk egymás eredményét. A következő mondat: örülünk annak, hogy Magyarország gyorsabban nő, jól van ez így, így tudunk felzárkózni . A következő mondat: a gazdaság nincs válságban, nő; csökken az infláció. (13.30) Vagy: a gazdaság ugyan nem dübörög, de jól teljesít. Vagy pedig: a gazdaság kétségtelenül növekedett az elmúlt három évben. De idézhetném azt is, hogy egyik gazdaságpolitiku suk azt mondta, hogy a magyar gazdaság 45 százalékos növekedése várható, a 7 százaléknak nincs realitása; egy MDFes képviselőtől hallhattuk ezeket a szavakat. A következő mondat így szól: felesleges dolog a magyarokban pánikot, depressziót kelteni. De vo lt ilyen mondat is, hogy Magyarországnak nagymértékű, drasztikus adócsökkentésre nincs lehetősége. De az egyik legpozitívabb úgy hangzik, hogy adottak a feltételek a gazdaság állapota miatt a nagy elosztórendszerek rendbetételéhez. Nos, azt gondolom, hogy a gazdaság teljesítőképességében, abban, hogy a gazdaság növekedése teremthet forrásokat egyéb társadalompolitikai feladataink megoldásához, ebben alapvetően egyetértünk. Abban is nagyjából egyetértünk, hogy ha távolról néznek Magyarországra azok, akik itt fektetnek be, és nem DélkeletÁzsiában, nem Szlovákiában, nem Lengyelországban, vagy nem a Balkánon, ők azt mondják, hogy Magyarországon erőteljesen nő az infrastruktúra, az emberek képzettsége kiváló, és a szabályozási környezet minden feltételt megterem t ahhoz, hogy nőjön a gazdaság. Ha ebben az egyetlen mondatban meg tudnánk állapodni, akkor rögtön kitűzzük azokat a cölöpöket, amelyek mentén arra a fajta közmegállapodásra, közmegegyezésre szükség van, amit a gazdaságpolitikusok, legalábbis a mi oldalunk on feltétlenül hirdetnek; hogy az állam rendbetételével, az állami nagy rendszerek rendbetételével meg kell próbálnunk minél több levegőt adni a gazdaságnak, hogy az nőhessen, munkahelyeket teremthessen, másodlagos befektetéseket indukálhasson a régiókban, és lehetővé tegye azt, hogy Magyarország ne csak felzárkózhasson az Európai Unióhoz, hanem bizonyos tételekben el is hagyja azt. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarországnak hallatlan lehetőségei vannak. Tradicionális előnyei társadalomtudományokban, gyógy szerkutatásban (Tállai András: Ez igaz.) , biológiában, magas technológiai ágazatokban, kutatásfejlesztésben, energetikai iparban, autógyártásban. Dolgozzunk rá erre! Még többen jöjjenek, még többen fektessenek be ezekbe az ágazatokba, hiszen akkor az össz es olyan szociálpolitikai problémát, amit önök ezen a gazdaságpolitikai vitanapon elém tettek, meg tudnánk oldani közösen. Le tudnánk írni néhány pontban az infrastruktúra fejlesztésének szükségességétől a hosszú távú adópolitikára való igényünkig azokat a pontokat, amelyekkel ki tudunk állni, ki tudunk állni a nemzetközi közvélemény elé, és azt tudjuk mondani, hogy 1987 Írországa után 2005ben mi vagyunk az első európai ország, amely a gazdaság tartós növekedése
