Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 4 (242. szám) - Dr. Kozma József (MSZP) - a külügyminiszterhez - “Merre tovább európai integráció?” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
431 ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Kozma József , az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a külügyminiszternek. Miniszter úr távollétében - ha képviselő úr elfogadja - az államtitkár úr válaszol. (Dr. Kozma József bólint.) A képviselő úr jelzi, hogy hozzáj árul a válaszadó személyéhez. Megadom a szót. DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Úgy tűnt, hogy az ügy azzal kezdődött, hogy néhány napon belül két alapító ország: Franciaország és Hollandia is elutasította a z alkotmányszerződést, míg NagyBritannia a népszavazás elhalasztásáról döntött. Elemzők szerint a francia elutasítást az eddig kivívott szociális ellátásokhoz való ragaszkodás, a munkaerőpiac védelme és a török bővítéstől való félelem motiválta. A holland nemet pedig az euró bevezetése óta tapasztalt áremelkedés, a jobboldali kormánnyal való elégedetlenség, a liberális vívmányok védelme, a bevándorlóktól és a terrortámadásoktól való félelem erősítette. Miről szól valójában az alkotmányos szerződés? Hogy cs ak néhány elemet emeljünk ki: létrejön az EU külügyminiszteri posztja, megváltozik az elnökségi rendszer, a jogalkotásban megnő az együttdöntési eljárások szerepe, erősítve ezzel az Európai Parlament pozícióját. A magyar kormány erőfeszítéseinek is köszönh etően megjelenik az alkotmányos szerződésben a kisebbségekre való utalás, és 2009 után is érvényben marad az “egy ország - egy biztos” elve. Mindebből jól látható, hogy az elutasítók kevésbé összeurópai, mint inkább nemzeti érdekeket helyeztek előtérbe. Mi ndez számos kérdést vet fel. Tekinthetőe ez az elutasítás egyfajta késleltetett véleménynyilvánításnak a tízes bővítést illetően, megerősödike a nemzetállami önzés az integráció mélyítését és szélesítését célzó törekvésekkel szemben? Meddig terjed a szol idaritás határa, meddig terjed Európa határa? Magyarország számára stratégiai fontosságú és nemzetpolitikai cél is, hogy a környező országok mielőbb tagjai lehessenek az európai integrációnak. Románia és Bulgária legkésőbb 2008ig tag lesz, Horvátország és a NyugatBalkán kérdései azonban már nem mutatnak ilyen tiszta képet. Kérdezem tisztelt államtitkár urat, mit tud tenni a magyar kormány szomszédaink integrációjának erősítéséért. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kérdésre Bárs ony András államtitkár úr válaszol. BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által felsorolt tünetsor tulajdonképpen sokkal többről szól, mintsem az európai unió s alkotmányos szerződéstervezet esetleges elutasításáról. Évtizedek teltek el immáron az Európai Parlament létrehozása óta, és ennek a parlamentnek látszó testületnek a tagjai sok alkalommal vetették fel azt a kérdést, hogy vajon ténylegesen egy parlamentb en ülneke akkor, amikor a döntési jogaik tulajdonképpen nincsenek meg. Magyarán mondva: megfogalmaztak egy nagyon erősen deficites Európai Uniót - már ami a demokráciát illeti , és az a helyzet, hogy az igazi válaszok erre a felvetésre magában az alkotmá nyos szerződésnek a tervezetében vannak benne. (13.50) A paradox helyzet tehát világos: akik demokratikus deficitért kiáltottak, azok kiváltottak egy népszavazási hullámot Európában, amelyre a válaszok ugyanakkor meglehetősen rosszul érkeztek. Igen, de abb an önnek tökéletesen igaza van, hogy a válaszok elsősorban belpolitikailag motiváltak voltak, és kapkodó kormányok kapkodó kampányában nem születnek jó válaszok. Ami a bővítést illeti, azt kell mondanom, hogy a magyar parlament már átvette a kormánytól azt az előterjesztést, amelyben javasoljuk ratifikálni Bulgária és Románia csatlakozását, elkötelezettek
