Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 4 (242. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÚJHELYI ISTVÁN (MSZP):
395 a miniszt erelnök! - Tállai András: Ez vagy te meg a Gyurcsány!) Azt gondolom, ha másban nem, ebben az ügyben meg kellene állapodnunk. Ugyanúgy, ahogy abban, hogy döntsék el önök, az állam szerepének növelésétől várják Magyarországon a sikereket, vagy pedig attól, h ogy a gazdaság továbbra is sikeres legyen, beruházásokat végezzen el, és emelje a magyarországi munkahelyek számát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Újhelyi István frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, “Hová fut a Fidesz?” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. ÚJHELYI ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tis ztelt Ház! Néhány hete boldogabb voltam, amikor napirend előtti felszólalásomban a családtámogatási rendszer átalakulása kapcsán a száz lépés programjáról kezdeményezhettem vitát. Naiv voltam, mert azt hittem, hogy az elkövetkező hetek a Fidesz részéről ko rrekt szakmai vitáról fognak szólni, és nem pedig arról a választási kampányt idéző acsarkodásról, aminek múlt héten is tanújelét adták. Én azt találtam mondani valamelyik nap egy interjúban, hogy Orbán Viktor egy szerepét tévesztett hajóskapitány, aki ha hajóhoz jut, célja nem az utasok biztonságos révbe érése, hanem az önmagát boldogító kormányzás élvezete. Önös érdekét nézve eddig is mindig úgy váltott irányt, ahogy a szél fújt - egy igazi politikai szélkakas. (Dr. Simicskó István: Idézd még önmagad szer ényen!) Lett is nagy ordítozás ezt követően, a polgári körökből kaptam szép számmal leveleket. Előkerült a kereplős, konzultációs demokrácia és a bekiabálások sora, mint ahogy előzőleg Kóka miniszter úr beszéde alatt is. Hölgyeim és Uraim! A tapasztalat sz erint az kiabál, aki fél. Félni persze sok mindentől lehet. A félelem olykor agresszióba csap át, a kiabálásból ideges hangzavar lesz, a rettegők pedig nagyobbnak láttatják magukat, mint amekkorák. Azt kérdezem én magam is, mitől féltek a hivatásos vádasko dók, Szijjártó Péter és Répássy Róbert urak, amikor ahhoz volt merszük, hogy hazugságaikkal a miniszterelnök háza elé toborozzák a médiát. Ahhoz már nem voltak kellően bátrak, hogy meg is várják a kérdésekre adandó választ. Ahogy Lendvai Ildikó fogalmazott : mitől és hova futottak el egy nyolcéves kislány és édesanyja elől? Mitől féltek a Fidesz gazdaságpolitikusai, akik maguk helyett a polgári köröket küldték el, hogy értelmes vita helyett botrányt keltve tegyék lehetetlenné a magyar gazdaság helyzetéről fo lytatandó párbeszédet? Hova futottak el a számok és hova a miniszter elől? És mitől félnek Orbán Viktor barátai, hogy alkotmányos kötelességüknek eleget nem téve nem jelennek meg a parlamenti bizottság előtt? (Dr. Répássy Róbert: Ostobaság!) Hova fut, és m itől fél ilyenkor a Fidesz? Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Fidesz a tényektől és a valóságtól retteg, ami demokráciában meglehetősen elkeserítő. Az ellenzéki párt attól fél, hogy ellenzéki párt marad, így a hatalomra kerüléséért még az országnak okozott kár okat sem tartja túl drágának. Orbánnak és Kövérnek az a jó, ha az országnak minél rosszabb, ezért feketítenek mindent sötétre. (Lengyel Zoltán: 23 millió román!) A hétköznapi populizmus pillanatnyi sikerétől mámorosan a Fidesz már most az ország átadását k öveteli (A Fidesz soraiból: Orvost!) , miközben ráolvasásszerűen rombolja a magyar gazdaság kilátásait. Összevissza beszélnek a gazdaságról is, egyik nap ezt követelik, másnap már valami egészen mást. Orbán Viktor Izraelből azonnali radikális adócsökkentésé rt üzen haza, Áder János pedig elvesztegetne tíz hónapot az életünkből, amikor azt követeli, hogy a kormány ne tegyen semmit. Áder úr, szoktak önök egymással konzultálni? - már ha Orbán úr bejön a parlamentbe. Valóban szeretnének önök párbeszédet folytatni a kormánnyal? Amikor pedig állítólag az emberekkel