Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 4 (242. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
390 Tisztelt Házelnök Asszony! Mélyen t isztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt hetekben meg- megújuló kísérletet tettünk arra, hogy Magyarország helyzetét, az ország állapotát pontos számok, tények és adatok ismeretében vitassuk meg. Az elmúlt hetekben több alkalommal arra kértem az ellenzéki pártok frakcióvezetőit, hogy ha itt a parlamentben elmondott számaimtól eltérő számokat ismernek, akkor legyenek olyan kedvesek, tájékoztassanak erről bennünket. Azt kértem a Fidesz frakcióvezetőjétől, jöjjön be, mondja meg, hogy szerinte melyik az a szám, amelyik téves. Nem volt erre elég az elmúlt pár hét, most próbálok segíteni. (Dr. Áder János: Hagyjuk ezt!); próbálok segíteni. Odaadtunk valamennyi országgyűlési képviselőnek egy ilyen összeállítást (Felmutatja a Magyarország számokban című kiadványt.), amelyben az elmúlt időszak Magyarországának fantasztikus gazdaságitársadalmi teljesítménye van, nem egy esetben természetesen összehasonlítva az előző időszakkal, amely nem a kormányok teljesítménye. Ez a magyar emberek teljesítménye. A kormányoknak az a dolguk, hogy segítsék és ösztönözzék Magyarország polgárait, a családokat, a vállalkozásokat; segítsék és ösztönözzék őket abban, hogy még jobbak lehessenek. Az derül ki ebből a papírból, hogy Magyaror szág és az elmúlt három évben kormányzó koalíció együttesen sikeresebb volt, mint az azt megelőző. Azt gondolom, hogy ez Magyarország számára jó hír, és a jó hírnek, azt gondolom, okunk van közösen örülni. Sokra tartom Dávid Ibolya elnök asszony mértéktart ó fogalmazásait, ezzel együtt talán még többre tartanám, hogy amikor azt mondja, hogy csökkent az ország versenyképessége, akkor megmondaná, hogy melyik kutató szerint. Mert én el tudom mondani, hogy mondjuk az IMD, a világ e tekintetben legbefolyásosabb, talán legszélesebb körben elfogadott kutatócége szerint éppen öt hellyel javult a versenyképességünk. El tudom mondani, hogy egy múlt heti MTIjelentés szerint, egy osztrák lap szerint Magyarország az első az EUországok versenyképességnövekedésében. (Dr. Áder János: Három hellyel hátrább van, mint ’92ben.) Mindig azt javaslom, hogy ha vitatkozunk az ország teljesítményéről - merthogy az emberekről beszélünk , akkor tiszteljük meg őket azzal, hogy megmondjuk a forrást, megmondjuk a számokat, megmondjuk a konkrét tényeket. Államadósság dolgában természetesen csak félidős értékelést tudok tenni. (Szűcs Lajos: Három és fél év!) Idézném a portfolio.hu weboldal ma reggeli, VargaKókavitáról szóló tudósítását - ez egy szakmai fórum, nyilván tudja a volt pénzüg yminiszter is , hogy tudniillik államadósság dolgában szakmai érvelés abszolút számok használatával nem, csak viszonyszámok használatával tehető meg. A viszonyszám és az abszolút szám fogalmát szerintem az egyébként közgazdász volt pénzügyminiszter ismeri ; azt gondolom, hogy ismeri. (Moraj a Fidesz soraiban.) Ha a viszonyszámokból indulunk ki, akkor azt tudom mondani, hogy a Fideszkormány alatt Magyarország összes államadóssága 47 százalékkal növekedett; 47 százalékkal! Eddig - hozzá kell tennem, hogy pon tos legyek: eddig, hiszen 3 évet zártunk le - 40en állunk. Most két lehetőség van. Vagy a 47 százalékos adósságnövekedésre önök azt mondják, hogy nyomorba taszították az országot - ezt nem javaslom, hogy mondják, talán túlságosan szigorú lenne önmagukhoz képest , vagy ha ezt nem mondják, a 40 százalékra ezt mondani, nemcsak valótlan, hanem - valljuk be , azt hiszem, ez egy hazug állítás. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Tapsoljatok már! - Zaj. - Az elnök csenget.) Menjünk tovább! Magyarországon az elmúl t években sorozatos intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy a dolgozó emberek zsebében (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Kotorásztatok!) a bérből több jövedelem maradjon. Ezek az intézkedések a következők voltak. Legelőször megszüntettük a minimálbér ad óját. Ez azoknak kedvezett, akik a legalacsonyabb jövedelmen élnek, az alsó középosztálybeli családoknak és embereknek és az az alattiaknak. Tisztességes baloldali program volt.
