Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 27 (241. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
366 Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontok tárgyalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most a napirend ut áni felszólalások következnek. Elsőként Géczi József Alajos képviselő úr: “Tíz éve alakult meg az első új típusú szövetkezet” címmel kíván szólni. Megadom a szót a képviselő úrnak, ötperces időkeretben. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Há z! Hajdanában, 1995ben a valamikori szegedi tanyák egyik tanyaközpontja helyén létrejövő kisvárosban, Mórahalmon alakult meg a mezőgazdasági vállalkozók és termelők első olyan gazdaszövetkezete, amely jogelőd nélkül jött létre, azok a gazdák hozták létre, akik a rendszerváltás után kezükbe vették a sorsukat, és úgy döntöttek, hogy a családi gazdaságoknak csak akkor van jövőjük, ha ezt szövetkezve teszik meg. Ez a gazdaszövetkezet azért is nagyon fontos, mert Mórakert néven tésszé alakult, és Mórakert néven ez lett az első bejegyzett tész az országban. Az egész úgy indult, hogy Mórahalom térségében a korábbi, úgynevezett szocialista nagyüzemek már tönkrementek a rendszerváltás utolsó évében, és a rendszerváltás ezeket a nagyüzemeket már felszámolási fázisban érte, tehát ott álltak a gazdák ’90 és ’94 között mindenféle összefogási eszköz nélkül, kiszolgáltatva a piacnak, és kiszolgáltatva egy csomó kalandornak, aki járta a határt, és ígérte, hogy majd ő fogja őket integrálni, csak engedjék meg, hogy azt a pénz t, amit az ő nevükben pályáz, azt elkölthesse helyettük. Katona László volt az első szabadon választott polgármester, aki létrehozta az önkormányzat mellett az első mezőgazdasági termelési osztá lyt, amely azzal foglalkozott, hogy a gazdák ügyesbajos dolgait segítette. Ezzel megelőzte még a falugazdászhálózatot is. ’94ben a Hornkormány megalakulása után először egyesületet hoztak létre az önkormányzat és az ottani képviselők segítségével, hisz en az önkormányzat nélkül a gazdák nem tudtak volna összefogni. Az egyesület név óvatos próbálkozás volt: megnézték azt, hogy ez hogyan hat az összefogásra, hiszen a nemrég még a korábbi rendszerben szövetkezet néven lévő szervezetek nem mindig voltak néps zerűek. Az egyesület ’95ben átalakult szövetkezetté, először 32 fővel - 50 ezer forintot adtak össze a gazdák ; ebben részt vettek a helyi kisgazda kisgazdák és a szocialista kisgazdák is, sőt mi több, érdekes módon az akkori, a városban létező politikai szervezeteknek majdnem minden részéből voltak alapító tagok. A Fidesz abban az időben ezen a vidéken még nem létezett. A gazdaszövetkezet először tehát harmincvalahány fővel alakult meg, de mindjárt föl is ment 52re, hiszen így jött létre az az alaptőke, amire lehetett kérni támogatást, és a Hornkormány akkori munkaügyi minisztere, Kiss Péter volt az első, aki támogatta ezt a kezdeményezést, és az Országos Foglalkoztatási Alapból több tízmillió forintot bocsátott a rendelkezésükre. Ez volt az első nagyob b pénzösszeg, ami az állam részéről érkezett, majd utána ’97ben létrejött az agráripari park Mórahalmon. Szerencséje volt Mórahalomnak, hogy Szeged városa abban az időben nem mozdult rá ezekre a pályázatokra. Ez az agráripari park adott helyet aztán a szö vetkezet első logisztikai rendszerének, ami akkor még - mai szemmel nézve - egy kis válogatófészert jelentett és egy kisebb hűtőházat, de ha valaki ma megnézi, akkor azt látja, hogy itt egy óriási agrárlogisztikai központ épült ki, ahol a hűtéstől az előcs omagolásig, a felvásárlástól a minőségvizsgálatig, a raktározásig, a ki- és beszállítás megszervezett lebonyolításáig minden együtt van. Az alapképlet tehát a Hornkormány alatt jött létre. A következő négy évben addig lehetett előbbre lépni, hogy a tész m inősítést megszerezte ez a szövetkezet, és anélkül, hogy visszafelé
