Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 27 (241. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÉLŐ NORBERT (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
364 Önkormányzat állapítja meg a kerületek részére. Miért? Miért nem a törvén y melléklete? Miért nem tudunk megegyezni egy olyan listarendben vagy egy olyan szempontrendszerben, amely onnantól kezdve normatív tartalma a törvénynek, és nem változtatható meg évente, és nem a Fővárosi Önkormányzat kényekedve szerint alakul? Az általá nos vita elején elmondtam, de már a 2003. decemberi vitában is elmondtam, rendkívül szerencsétlen történetnek tartom, hogy a 23 kerület kontra főváros konfliktusban a fővárosra bízzuk a játékszabályok felállítását. Az egyetlen olyan szereplőnek adjuk meg e zt a jogosítványt, amely egyébként azzal is visszaélt az elmúlt évek során, hogy a saját költségeihez nem tud átlagolni, tehát nincs mihez viszonyítani. Amíg a kerületek igazgatási kiadásait, iskoláztatási támogatásait, kiadásait mindig egyfajta nivellálás , egyfajta átlagolási kényszer, egy megfelelési kényszer vezette, addig a főváros a maga iskoláiban vagy a BKVnál, vagy a színházak fenntartásánál soha semminek nem volt kitéve. Ő maga olyan adatokat közölt, amelyeket soha senki nem tudott megkérdőjelezni , hogy miért is alakultak ezek az adatok úgy, ahogy alakultak. Rábízni a fővárosra, hogy majd ő adja meg a játékszabályokat, amikor ő maga százmilliókkal, milliárdokkal érintett abban, hogy milyen lesz az éves útmutató tartalma, ez eleve botorság. Ez egy o lyan illúzió, amellyel, már akkor lehetett tudni, le kellene számolni. Hiába mondtuk, nem fogadták meg ezt a javaslatunkat sem. A másik pedig újból a korrekció. Valóban, Molnár Gyula képviselőtársam elmondta, ha valaki rossz adatot közölt, akkor most még e gyszer tudjon korrigálni. Miért közölt rossz adatot? És ha saját magát rövidítette meg általa, akkor lett volna oly szíves, az elmúlt évek alatt is mindenki megtehette volna, felméretni a vagyonkatasztert, vagy az ingatlannyilvántartási adatokat rendbe ho zni, és pontos adatokat közölni. Aki nem jó adatokat közölt, lássa ennek a kárát! Miért a többiek lássák ennek a kárát? A korrekció a legigazságtalanabb a gazdálkodás biztonsága szempontjából, a legkiszámíthatatlanabb. Ez most azt jelenti, hogy évente nem egy forrásmegosztás van, hanem két forrásmegosztás, és a másodiknál már csak azok tudnak jól járni, akik menet közben olyan adatokat húznak elő valahonnan, amelyek a többiek számára teljes mértékben kiszámíthatatlanok. Nem akarom a tisztelt Országgyűlést s zakmai részletkérdésekkel untatni, de a pénzügyesek azért figyelnek egymásra, és annyit azért e helyt is el lehet mondani, hogy a kerületi pénzügyesek felhívják egymást, hogy az egyik, a másik hogyan látja, mit fog megcsinálni. És kiderült, hogy például va nnak kerületek, amelyek egyszerűen csalárd módon nem mondják el, hogy mit fognak lépni, aztán utána lépnek egyet, és 1,2 milliárd forinttal jobban jártak - a többiek meg néznek. És tekintettel arra, hogy nincs korrekciós alap, azt a pénzt másoktól elveszik . Hogy működik ez? Jó ez a rendszer? Ezt fogjuk most úgy toldozgatni, hogy a törvényi határidőt a nyári időszakról kitoljuk az őszi időszakra, hogy még lehetetlenebb helyzetbe hozza őket, az év végén kapják meg az ezzel kapcsolatos verdiktet. Mi értelme va n ennek? Szerintem semmi; valós adatokat kell közölni. És tekintettel arra, hogy sem az auditálás, a könyvvizsgálás rendszere, sem az eddigi önkéntes adatszolgáltatás láthatólag nem vált be, ezért nem tudok továbbra sem más megoldást elképzelni, mint az Ál lami Számvevőszéket. Most egy apró módosítást úgy adtam be, ha már képviselő úr érdeklődésére számot tart az én beadott módosításom is, hogy erre a bizonyos éves önkorrekcióra csak az Állami Számvevőszék ellenőrzését követően kerülhessen sor. Tehát legaláb b itt már egy féket építsünk be, már most, ha ragaszkodnak ahhoz, hogy ezt a törvénymódosítást keresztülvigyék. Mert azért az, hogy évente kétszer így kelljen, kiszolgáltatottan végigszenvedni egy verdiktet, tulajdonképpen egyeztetés és érdemi beavatkozási , beleszólási lehetőségek nélkül… A véleményezési jogot nem túl erős jogosítványnak érzem, ezt őszintén meg kell mondanom. Ezzel eddig sem mentünk semmire. Hogy a fejünk fölött megint eldőljenek dolgok, és ezáltal a kerületek és a fővárosi polgárok százezr ei kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, szerintem a továbbiakban nem elfogadható és nem megengedhető. Ezért gondoljuk azt, hogy jelen törvénymódosítás szűkre szabta a mozgásteret. Tágítsuk ki ezt a mozgásteret! Nyissunk meg más alaprendelkezéseket is a forr ásmegosztási törvényben, és akkor közös erővel jobbá tudjuk tenni. Pontosan az a cél, hogy ne az éves
