Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 27 (241. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
356 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most normál felszólalás okra kerül sor. Elsőként megadom a szót Nagy Gábor Tamás képviselő úrnak, Fidesz. DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban szerencsésebb lett volna, ha már e törvényjavaslat benyújtását megelőzően is sor kerül egyeztetésre az érintett kerületek és a parlamenti pártok között. Ez sajnálatos módon elmaradt, és már az elmúlt héten is szóvá tettük, hogy ez egy szocialista képviselők által aláírt kezdeményezés, amit nem tudunk másképp felfogni, mint egy pártkezd eményezést, egy pártkampányfogást, hogy megoldjuk majd azt a forrásmegosztási ügyet, amelyet, mint jól tudjuk, egyébként nem ilyen egyszerűen lehet megoldani, ahogy ez a törvényjavaslat most ezt kezelni próbálja. Akkor, egy héttel ezelőtt is elmondtuk, mag am is így fogalmaztam, hogy tisztában vagyunk azzal, így is érezzük, hogy ez egy jó szándékú kezdeményezés, ám teljességgel alkalmatlan arra, hogy a forrásmegosztás mostani legsúlyosabb problémáit, kritikus pontjait orvosolja. Ellenben újabb és újabb front okat nyit meg, a jelenlegi rendszeren további olyan kozmetikázásokat végez, amely úgy tesz, mintha ennek alkalmatlan rendszere valamilyen módon jobbítható, javítható lenne, holott valójában az egész forrásmegosztást, újra kell gombolni ezt a mellényt. Vala hol az alapoktól el kellene indulni, és egy más irányba, egy sokkal kiszámíthatóbb és normákkal telibb irányba vinni a fővárosi forrásmegosztás menetét. Elmondtam azt is az elmúlt héten, hogy mi úgy látjuk, a legnagyobb probléma a bizalom hiánya. Nevezetes en az, hogy egy több mint 30 szereplőből álló és több száz ismeretlenes egyenlet bármely pontja változásával olyan méretű változások alakulhatnak egyegy kerület gazdálkodását érintő forrásmegosztásban, amely kezelhetetlen egy normális, okszerű, még akár a dott esetben takarékos és felkészült gazdálkodás számára is. Ez pedig semmilyen forrásmegosztásnak nem lehet a célja. Beszéltünk arról is az előző parlamenti vitában, hogy ennek oka az, hogy jószerével becsléseken alapuló adatokra építenek ma a forrásmegos ztási százmilliók sorsát illetően. Nem lehet becsült adatokra alapozva semmiféle komoly, gazdálkodást megalapozó pénzügyi döntéseket hozni. Ezért van az, hogy a törvény korrekciókban gondolkozik, amely azt mondja, hogy ha valaki rosszul becsülte meg, vagy téves adatokat, adott esetben lehetetlen adatokat szolgáltatott - ez már külön önmagában is önellentmondást jelent, hogy hogyan lehet lehetetlen adatot szolgáltatni, és ha az lehetetlen, akkor hogyan nem tűnik ez föl senkinek az adategyeztetések, az auditá lások során; zárójel bezárva. Tehát, ha hibás adatokat közölt, akkor majd év közben korrigálja, és ezzel újabb és újabb köröket nyitunk a forrásmegosztásban. Én ma, gyakorló polgármesterként is mondom, úgy látom, hogy ez az egész év közbeni korrekció lehet ősége tulajdonképpen kiszámíthatatlanná teszi a rendszert. (21.40) Ugyanis minden fővárosi kerület elfogadja a maga költségvetését március táján, a főváros is elfogadja a maga költségvetését, és ezt követően, ahogy a tavalyi évben láthattuk - itt most a XI . kerületi kollégámra nézek , egyszer csak előkerült egy adat valamikor szeptember táján, hogy tartalékoljunk még jó sok pénzt, mert még olyan 300400600 millió forintokkal szeretnék megkurtítani egyegy kerület költségvetését, tekintettel arra, hogy a f őváros rossz számításokat nyújtott be. Akkor egységesen léptek fel a kerületek, és ezt az abúzust meg tudták akadályozni. De maga a rendszer, amely erre épül fel, azt gondolom, teljességgel alkalmatlan arra, hogy önkormányzatokat üzemeltessünk általa. Az ö nkormányzatok nem gazdasági vállalkozások, hanem közszolgáltatások, ott élő emberek mindennapi életét befolyásoló döntéseket alapoznak meg, és nem lehet egy önkormányzatot olyan helyzetbe hozni, hogy adott esetben az alapszolgáltatásokat, a bölcsődei, óvod ai ellátást, az iskolafenntartói kötelezettségét ne tudja teljesíteni azért, mert valahol
