Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 27 (241. szám) - Páva Zoltán (MSZP) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Mit kíván tenni a minisztérium a vízórák szabályozásával kapcsolatban?” címmel - DR. GOMBOS ANDRÁS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PÁVA ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GOMBOS ANDRÁS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
288 A kérdésre Gombos András államtitkár úr válaszol. Államtitkár urat illeti a szó. DR. GOMBOS ANDRÁS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ez a probléma a m inisztérium előtt természetesen nem ismeretlen, nagyon sok helyről kapunk ilyen jelzést. Ahogy ön is említette, a vízgazdálkodásról és a közvízműszolgáltatásról két jogszabály rendelkezik, az egyik az 1995. évi LVII. törvény, a másik a 38/1995. számú korm ányrendelet. A víziközműszolgáltatás esetén a szolgáltató többféle tulajdonú, illetve érdekeltségű lehet. Magyarországon öt állami tulajdonú részvénytársaság működik, és több száz olyan vízszolgáltató, amely önkormányzati tulajdonú, illetve érdekeltségű. Nem tudom, hogy az adott esetben éppen milyen érdekeltségű vízszolgáltatóról van szó, ettől függetlenül úgy gondolom, az anomália abból adódik - ahogy azt ön is említette , hogy a főmérő úgynevezett Akategóriába sorolt minőségű bizonyítvánnyal rendelkező mérő, amelyik nagyon pontosan mér, míg a lakásokba beszerelt és a lakásokban lévő vízmérők Ckategóriás minősítést kaptak, és ezek nyilvánvalóan nem olyan érzékenyek, mint az Akategóriájú vízmérő órák. Egyrészt a kettő közötti különbségből adódnak bizony os eltérések, másrészt pedig azokból a műszakitechnikai okokból eredő többletfogyasztásból, amik nem jelennek meg az almérőkön, csak a főmérőkön. A kettő közötti különbség általában 5 százalék körüli mennyiséget, illetve összeget szokott kitenni, amit ter mészetesen a lakóközösségnek kell valamilyen módon megfizetni, és ahogy ön mondta, azt általában a közös képviselők szokták beszedni a lakóktól. Ez nagyon sok konfliktust eredményez, és ennek az oldásában közösen kell gondolkodnunk, amire az egy percben mé g visszatérek. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra képviselő urat illeti a szó. PÁVA ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Itt van a kezemben egy levél, amit Rémai János főosztályvezető úr írt a pécsi lakásszövetkezet elnökének 2000 májusába n, és ebben ígéretet tesz arra, hogy ezt az ellentmondást feloldják. Egyébként nagyon egyszerű lenne a megoldás, ugyanazt kellene csinálni, mint az előbb említett másik szolgáltatóknál, hogy minden fogyasztó a saját órája által mutatott vízmennyiség díját fizesse meg. A vízművek javára fennálló pozitív megkülönböztetés megszüntetése azért is indokolt volna, mert tapasztalatból tudom, hogy a vízművek nagyon könnyen és gyorsan felmondja a bérlőkkel és a tulajdonosokkal kötött vízszolgáltatási szerződéseket, l egtöbbször azzal az ürüggyel, hogy nem tudott a lakásba bejutni. Így a hátralékot felhalmozó fogyasztóval szemben nem kell eljárni, hanem egyenesen odaküldi a számlát a társaság közös képviselőjének, és velük fizetteti ki azt. A társasházat pedig a vízszol gáltatás korlátozásával fenyegeti meg, ha nem fizetik ki a szomszédjuk vagy a szomszédjaik vízdíjtartozását, illetve vízfogyasztásának az ellenértékét. Én polgármesterként többségi tulajdonosként képviselem a várost egy nagy vízműnél, és tudom, hogy a vízm űnek ez megéri, de a lakosságnak nem. Ez a panelházakban lakóknál óriási gond és probléma, az egész országot érintő jelenség, ezért kérem, hogy minél előbb oldják fel ezt a gondot, problémát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gá bor) : Viszontválaszra megadom a szót államtitkár úrnak. DR. GOMBOS ANDRÁS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A két mérés közötti különbséget valamilyen módon valóban oldanunk kell. Az első kritérium az, hogy valamennyi lakásban legyen vízmérő óra, ahol ezt valamilyen módon kezelni lehet, mégpedig megfelelő minősítésű órával kell rendelkezni, mert