Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 21 (240. szám) - Az Országgyűlés következő nyári rendkívüli ülésének összehívása - Az ülés bezárása
230 demokratikus alaptörvényt, amelyre mind Nagy Imre 1956ban, mind Antall József 1990ben, mind pedig Sólyom László a köztárs asági elnöki beiktatásakor mint legfőbb alkotmányos bázisunkra hivatkozott. 1945. november 4én az újjászületett magyar nép a maga teljességében, történelmünk első általános és titkos választásán 83 százalékban szavazott a demokratikus pártokra és a többpá rti parlamentáris rendszerre. Ezt általában népszavazásnak is tekinthették a Szovjetunió ellen. Az így megválasztott parlament 1947 februárjában megerősítette ezt az állásfoglalást, amikor nem volt hajlandó Kovács Bélát kiadni, s így frontálisan szembekerü lt Moszkva hatalmával. Mire utóbbi nem talált más utat, mint hogy - Truman elnök szavait idézem - egy gyalázatos vörös puccs keretében őt katonáival elhurcoltatta. A háború utáni Magyarország története tehát azzal kezdődött, s majd másfél éven át folytatód ott, hogy felülkerekedett a bolsevizmuson. Akik azt állítják, hogy Magyarországon a bolsevizmus 1945ben kezdődött, ők meghamisítják a magyar történelmet, és megrágalmazzák népünket. Tágabb perspektívából nézve mi voltunk az egyetlen nép KeletKözépEurópá ban, amely 1945ben szembehelyezkedett a bolsevizmussal. (16.50) Mi voltunk e térségben - Nagy Ferenc kormányfősége alatt - a polgári demokrácia utolsó bástyája, és egyedül nálunk volt szükséges Moszkvának céljai elérésé re katonai beavatkozásra. Mint ahogy függetlenségünket is - 1944 márciusáig - mi őriztük meg legtovább a szinte egész Európát elöntő szennyes náci áradatban. Mindezzel nem vonjuk kétségbe felelősségünket egy szörnyű következményekkel járó támadó háború meg indításában és a német megszállás utáni magyar holokausztért, de enyhítő körülményként hivatkozunk a lengyel menekültek teljes körű támogatására és a vészkorszak idején az Európában legnagyobb méretű zsidómentő akcióinkra. Vitathatatlan tény az is, hogy az 1956os forradalom - amely a szovjet birodalom későbbi összeomlását előkészítette - a magyar nép 1945ös öntudatra ébredése és bátor csatasorba állása nélkül nem következhetett volna be. Végül: mélységes csalódottsággal látjuk, hogy a magyar társadalom tö bbségének a szemében a megszállás pusztításai elhomályosították saját népének történelmi érdemeit. Erre szeretnénk felhívni nyilatkozatunkban a társadalom figyelmét. Aláírók: az Ezerkilencszáznegyvenöt Alapítvány kuratóriuma nevében Horváth János elnök, Gá bor Róbert alelnök, CsicseryRónay István ügyvezető elnök és Török Bálint sajtófőnök. Köszönöm, tisztelt Országgyűlés, a meghallgatást. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. (Nincs jelentkező.) A kormány nem kíván reagálni a napirend utáni felszólalásra. Az Országgyűlés következő nyári rendkívüli ülésének összehívása ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Országgyűlés! Az Ország gyűlés következő, várhatóan egynapos nyári rendkívüli ülését 2004. június 27én, hétfőre összehívom . Az ülés bezárása
