Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 21 (240. szám) - A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvénynek, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvénynek az elektronikus bírósági eljárással összefüggő módosításáról szóló törvényja... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
212 Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársai m! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adnék szót, de az írásban előre jelentkezett Kis Zoltán nem tartózkodik a teremben. Megadom a szót Gyimesi József képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Eln ök Asszony! Képviselőtársaim! Az igazságszolgáltatás és az elektronikus ügyintézés sokáig egymástól távol álló fogalomnak tűnt, egy kicsit még ma is idegenül hangzik, főleg akkor, amikor arról hallunk és olvasunk a híradásokban - például a tegnapi híradáso kban megjelent hírekben , hogy az informatika adottságainak felhasználásával százezrek bankkártyáinak adatait szerezték meg az amerikai hackerek, tehát úgy tűnik, hogy ma már a bankszámláink sincsenek kellő biztonságban. (15.30) Garantálhatóe a biztonság os ügyintézés az igazságszolgáltatásban, amikor az informatika világát ide is beengedjük? Kicsit a helyzet megnyugtatóbb, és e hosszú és bonyolult elnevezésű törvényjavaslat végül is egyszerű kérdésről szól, sőt azt kell mondanom, hogy ennek a törvényjavas latnak a meghozatala feltétlenül szükséges, mert a korábbi törvényi elkötelezettségünk és az európai uniós jogalkotás mellett ez ma egy hiányt tölt be. Arról van szó, hogy a bírák és a bírósági dolgozók, tehát az igazságügyi alkalmazottak elektronikus aláí rást használhatnak, és kötelesek használni akkor, ha olyan okiratokat állítanak ki, amelyek nem papíralapon jelennek meg, tehát klasszikusan okirati formában, hanem elektronikus formában. Hiszen az elektronikus formában megjelent irat hitelességét is csak egy aláírás tudja igazolni, ez pedig maga az elektronikus aláírás, miként a papíralapon megjelent irat hitelességét az okirat aláírója hitelesíti. Természetes az, hogy ha a bíróságon történik az okirat kiállítása, akkor nem minden okiratot a bíró fog szemé lyesen aláírni, miként ez a hagyományos esetben sem így történt, hanem nyilván a kiadványozó munkatársai, tehát az igazságügyi alkalmazottak. Nem kell megijednünk, természetesen nem arról van szó, hogy a jövőben a házassági bontóperekben vagy netán büntető ügyekben a bírák elektronikus úton fognak ítéletet hozni, és, mondjuk, a védelem elektronikus úton juttatja el fellebbezését az ügyet elbíráló bíróhoz. Nem erről van szó. Az igazságszolgáltatásnak egy meghatározott területén, tehát a cégeljárások területén kap nagyobb teret az elektronikus ügyintézés. Ez azt jelenti, hogy szeptember 1jétől a társaságok meghatározott köre - korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok - elektronikus úton juttatják el beadványaikat a cégbírósághoz, tehát a társaság i szerződés vagy a társasági szerződést módosító okiratok elektronikus úton jelennek meg, és a bíróság is ezeket ekként kezeli, tehát papíralapú formában ezek az okiratok már nem állnak a jövőben rendelkezésre. Nyilván meg kell teremteni annak a garanciájá t, hogy az így papírformában nem megjelenő okiratok is biztonságosak, hitelesek legyenek, miként ez egyébként minden bírósági okirattal szemben elvárható igény. Kicsit tehát úgy tűnik, hogy a jövőről van szó, de a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőc soportja is egyetért azzal, hogy ezen a területen, tehát a cégeljárás, a cégnyilvántartás területén ezzel az új, korszerű nyilvántartási rendszerrel meg kell barátkoznunk. Persze, ne úgy járjunk, mint, mondjuk, az adóigazgatási eljárásban, hogy ami most mé g jogként jelenik meg a társaságok részére, egyből kötelezettség is lesz, mert emlékszünk rá, hogy 2005 januárjában hogyan szembesültek a kisvállalkozók azzal, hogy netán egyetlenegy alkalmazottjuk után a közterhekről elektronikus úton kellett bevallási kö telezettségüket teljesíteni. Tehát ez egyelőre még csak jogosultsága marad a cégeknek, és nyilván ki kell építeni azt a technikai hátteret a vállalkozások körében, amely mellett ez fokozatosan elterjedő, majd egyszer valamikor a jövőben egy kötelező formáj a is lesz az okiratok szerkesztésének, illetve benyújtásának.
