Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 21 (240. szám) - Bejelentés az ügyrendi bizottság eseti jellegű állásfoglalásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
133 Az elmúlt héten azzal kezdtem a hozzászólá somat, hogy igazából minket az indított a javaslat megtételére, hogy láttuk, hogy a köztársaságielnökválasztás után milyen viták alakultak ki a magyar közéletben, és láttuk azt, hogy a köztársaságielnökválasztás arra késztetett politikai pártokat, hogy ú jra felelevenítsék régebbi álláspontjukat - ez a Szocialista Pártra volt elsősorban jellemző a köztársasági elnök közvetlen választásával kapcsolatban , illetve megváltoztassák eredeti álláspontjukat - ezt a Magyar Demokrata Fórum tette közzé, és szintén a közvetlen elnökválasztás mellett állt ki. Én akkor elmondtam az elmúlt héten, hogy mi nem értünk egyet ezzel a felfogással, mert mi az Ellenzéki Kerekasztaltól kezdődően következetesen a parlamentáris demokrácia politikai modellje mellett vagyunk, vagyis nem prezidenciális politikai berendezkedést képzelünk el Magyarország számára, és fontosnak tartjuk azt, hogy ebben a rendszerben a parlament által választott köztársasági elnök legyen. A köztársaságielnökválasztást övező politikai vitáktól eltekintve lá thatjuk, hogy ez a modell most is működött, most is működőképes, és - legutóbb is elmondtam, most is szeretném leszögezni - sikerült jó köztársasági elnököt választanunk. Azonban a köztársaságielnökválasztás valóban, ha már ilyen hangok is megjelentek kör ülötte, alkalom arra, hogy átgondoljuk a közjogi berendezkedésünket. Zárójelben jegyzem meg, hogy a múlt heti felszólalás után az emberi jogi bizottsággal ellátogattunk Bukarestbe egy hivatalos útra, ahol sok mindenről beszéltünk, többek között az elnökvál asztás is szóba került. A román képviselőház és szenátus meghatározó képviselői jelezték, hogy ott ugyan közvetlen az elnökválasztás, de a rossz tapasztalatokból kiindulva ma már megérett a politikai akarat arra, hogy a politikai erők - egybehangzóan ellen zék és kormánypártok - felvessék azt, hogy szeretnének áttérni a közvetett elnökválasztás modelljére. (9.30) Elmondtam, mi az Ellenzéki Kerekasztal idején is azt hoztuk fel legfőbb érvként, hogy azok az országok a közép- és keleteurópai régióban, amelyek híján vannak a demokratikus gyakorlatnak, nem helyes, ha az egyszemélyi hatalomkoncentráció olyan modelljére térnek át, mint a közvetlen elnökválasztás. Megjegyzem, mindegyik országban politikai krízist okozott, ahol ilyet bevezettek, mindig jött egy ember , aki megpróbálta átvenni a hatalmat, vagy pedig politikai konfliktust okozott. Nincs kivétel ez alól. Csak azokban az országokban tudtak stabil demokráciák kialakulni, ahol közvetett az elnökválasztás; ilyen Csehország és Magyarország. Visszakanyarodva a parlamenthez: a múlt héten elmondtam, az igazi kérdés viszont, ami felvethető, az a parlament szerepe, s hogy legyen kisebb a parlament. Úgy tűnik, a helyzet megérett arra, hogy erről érdemben beszéljünk. Az elmúlt hét fejleményeihez az is hozzátartozik, h ogy közben az Alkotmánybíróság is döntött. Az Alkotmánybíróság olyan döntést hozott, amelynek értelmében a parlamentnek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, hiszen megállapította a magyar Alkotmánybíróság, hogy aránytalanok az egyéni választókörzetek, nagy on nagy a szavazópolgárok létszámának az eltérése, így a szavazateltérés is a mandátumszerzésben Magyarországon. Ha úgy tetszik, most már alkotmányos kötelességünk is, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. Ezért az SZDSZ arra kéri a pártokat - amelyek nagy on józanul és nyitottan jelezték, hogy készek részt venni egy ilyen párbeszédben , hogy készítsék el írásban a javaslataikat, és a jövő héten üljünk le, és közösen kezdjünk erről egyeztetni. Mi javasoltuk, hogy 2010ről beszéljünk és ne a következő válasz tásokról, így a rövid távú politikai megfontolások - hogy éppen hogyan állnak az egyes pártok a közvéleménykutatásban - nem fogják befolyásolni a nézőpontunkat. Mi az SZDSZ részéről olyan javaslatot kívánunk letenni az asztalra - amihez természetesen nem ragaszkodunk mereven, hiszen kétharmados törvényről van szó, és széles körű konszenzus kell a választójogi törvény megváltoztatásához , amely a jelenlegi vegyes rendszer továbbélését támogatja, vagyis az egyéni választókörzetek és a listás elem együttes m egtartását, de úgy, hogy az arányosítás felé lépjünk el.
