Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - A pártállam titkos iratainak kezeléséről és nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a nemzetbiztonsági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
991 az új titoktörvényt, és ebben rendelkezett az 1980 előtt keletkezett, illetőleg az 198095 között keletkezett iratok minősítésének kérdésköréről is. Az 1980 előtti iratok e setében egy rendkívül rövid, egyéves határidőt állapított meg ez a törvény, míg az 1980ban és az azt követő időszakban keletkezett iratok esetében 1999. december 31ei dátumot. Azonban eljött az 1999. év, és a parlament tárgyalt egy törvényjavaslatot, ame lynek ez volt a címe: “A bűnügyi nyilvántartásról és az erkölcsi bizonyítványról”. Meg is született az 1999. évi LXXXV. törvény e tárgyban, csakhogy a szokott salátatörvényalkotási módszerrel hirtelen megjelent egy módosító indítvány, amelyet két fideszes képviselő, Fazekas Sándor és Helmeczy László - már egyikük sem képviselő egyébként - terjesztett elő. Ez a módosító indítvány az 1999. december 31ei dátumot tíz évvel meghosszabbította, arra hivatkozva, hogy nem állnak fenn a megfelelő szakmaitechnikai feltételek a minősítések felülvizsgálatához. Ezt a módosító indítványt a parlament 313:4 arányban megszavazta. Négy szocialista képviselő nem szavazott ezen módosító indítvány mellett, mégpedig: Benedek Mihály, Szabados Tamás, Juhász Ferenc és Kristyánné A knai Erzsébet - nemrég néztem meg a névsort. Megkérdeztem Szabados képviselőtársamat, aki ebben a sorban ül, hogy ő miért nem szavazta ezt meg - én nem emlékeztem erre a módosítóra, sőt erre az ügyre sem. Ő elgondolkodott, és később azt mondta, hogy Aknai Erzsivel egymás mellett ültek, és rájöttek arra, hogy itt a múlt feldolgozását még tíz évvel kívánják meghosszabbítani, és ők úgy érezték, hogy egy ilyen módosító indítványt, amelynek egyébként az égvilágon semmi köze nem volt a bűnügyi nyilvántartásról sz óló törvényhez, nem fognak támogatni. Ez a törvénymódosítás eredményezte azt, hogy 2009. december 31. lett a határidő, amelyet a mostani törvényjavaslat 2005. december 31ére kíván úgymond előrehozni. Nézzük most meg ezek után az 1995. évi LXVI. törvényt, a levéltári törvényt, hogy az milyen akadályokat állít a kutatások elé. Három ilyen akadály van. Az egyik akadály, hogy ha a döntéselőkészítésre, illetőleg a belső használatra szolgáló iratok 1990 előtt keletkeztek, 15 évig, ha azután, akkor 30 évig nem n yilvánosak. Egyébként megjegyzem, hogy ma már ez a 30 év 20 év, és egy előterjesztendő törvényjavaslat alapján 20 év helyett rövidesen 10 év lesz. Az 1990 előtti iratok esetében ez az akadály 2005. május 2án megszűnik - ez egyébként kiderül a beterjesztet t törvényjavaslatból is , ennek ellenére végrehajt egy deregulációt. Hozzá kell tennem, hogy ha nem hajtaná végre a javaslat ezt a deregulációt, az időmúlás ezt a problémát akkor is megoldaná. És mivel a törvényjavaslat 2005. május 2át jelöli meg a hatál ybalépés napjaként, ezért tulajdonképpen egyetlen nappal sem segít a kutatóknak ezen iratok megismeréséhez. Meg kell jegyeznem azt is, hogy ezen iratok természetesen elérhetőek voltak egy úgynevezett levéltári kuratórium engedélye alapján. Én érdeklődtem, és kiderült az, hogy 2000 és 2004. december 31. között összesen 37 ilyen kérelem érkezett a Magyar Országos Levéltárhoz. (17.40) Mind a 37 kérelmet teljesítették. Tehát ez a fajta nem nyilvános adat mint akadály a valóságban nem létezett. Ami az államtitok ká minősítést illeti, itt valóban volt egy akadály, mégpedig pontosan az, amit a Fidesz állított, mert ha a Fidesz ezt a módosító indítványt nem nyújtatta volna be azzal a két képviselővel, aki benyújtotta, akkor nem kellene a 2009. december 31ei dátumot 2005. december 31ére előrehozni. Annak ellenére, hogy egy ilyen javaslat, amely a hivatali szerveknek könnyebbséget ad, tehát nem egy fél éven belül kell az ügyeket elintézni, hanem több mint tíz év áll rendelkezésükre, lelassította a munka folyamatát, en nek ellenére a pártiratok túlnyomó többsége - erre Pető Iván is utalt - jelen pillanatban már kutatható. Ő fel is mutatta azt a CDt, amelyen az MSZMP KB, illetőleg a Politikai Bizottság üléseinek a napirendjei megtalálhatóak. Érdeklődtem, hogy milyen mért ékű ezen iratok titkossága jelen pillanatban, és kiderült az, hogy az iratok túlnyomó többsége, amely ma államtitkot képez, az nemzetközi tárgyalásokkal, külügyekkel, külpolitikával kapcsolatos. Az annyit emlegetett közigazgatási és adminisztratív osztály
