Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
979 generációknak, akik átveszik a stafétabotot, és akik a hátukon cipelik majd az ország dolgát, hihetetlenül nagy deficitjük van a múlttal kapcsolatban. Ez a nagy deficit, akár ha önkényesen választom, 1914ben kezd ődik, hiszen 1914től kezdve nem tudtuk soha rendbe hozni történelmünket. Bibó István mondta azt, hogy ha meghal, akkor a fejfájára azt írják, hogy élt '45től '47ig. Bibó István egy nagyon jólelkű, tiszta és erős ember volt. Itt egy picikét túlzott, '47et nem lehetett volna a fejfájára írni, neki inkább már '56ot kellett a fejfájára írni. Soha nem volt alkalma a magyar népnek vagy nemzetnek, vagy az itt élő populációnak arra, hogy a múltját tisztázza, a múltját rendbe hozza; míg nálunk szerencsésebb ors zág, mint például Németország, vagy Franciaország, vagy a többiek, vagy akár Olaszország, ahol demokrácia volt, sikerült a demokrácia segítségével hihetetlenül keserves múlttisztázást végrehajtani. Gondoljuk meg, milyen volt egy német fiatalnak a helyzete, Európa egyik legnagyobb kultúrnemzete követte el a XX. században a legszörnyűbb barbárságokat; ezzel szembenézni, hogy az én kedves apám, nagybátyám és így tovább, miket csináltak. És ezzel szembenéztek, ebből 202530 év alatt levonták a következtetéseke t, és valóban Európa egyik legjobb jogállamát és legélhetőbb országát hozták létre. Ez nálunk elmaradt, és most '89ben zúdult ránk az a hatalmas oxigén, ahol lélegezni tudtunk, gondolkozni tudtunk, és ezzel szembe tudtunk nézni. Ez változatlanul fennáll. Egy nem kevésbé fontos, de nyilván nem elsőrendű területe éppen az állambiztonsági iratok kutathatósága, a múlttal való szembenézés, a pártállam egyik pillérének, egy nagyon fontos pillérének a megismerése, és ugyanazoknak a módszereknek a megismerése, ame lyeket a nagyközönség nem ismer. Úgy gondolom, ez nagyon fontos kérdés, és ebben segítséget kell nyújtanunk. Ezt le szeretném szögezni. (16.40) A másik dolog, ami a vitában nagyon megütötte a fülemet, az, hogy ezt a bizonyos vérvádat végig az MSZP fiatal g enerációira is kiterjesztik. Ez egy képtelenség! Azért amikor a rendszerváltás végbement, és amikor ebben aktívan részt vettünk... - és hadd tegyem hozzá itt, hogy én nagyon büszke vagyok arra, hogy ebben részt vehettem a magam szerény módján, hogy a kerek asztaltárgyalásokon részt vehettem, a nagy temetés előkészítésében részt vehettem, és büszke vagyok arra, hogy sikerült vértelenül a magyar történelemben példátlan eredményeket elérni. Sokat szidjuk magunkat és a politikai körülményeket, de soha Magyarors zágon ilyen demokratikus rendszer és jogállam nem volt. 1990ben volt a legújabb kor magyar történelmének az első teljesen szabad választása. Ne felejtsük el, mióta parlamentarizmus van Magyarországon, soha nem fordult elő, hogy az ellenzék, a nép le tudta volna váltani az uralkodó, a hatalmon lévő, a pénzt osztogató - és így tovább - kormányt. Soha nem fordult elő, se Tisza István alatt, se később, se a diéták alatt, soha. Most fordult elő először és azóta ez rendszeresen működik, szabályosan működik. Hály ogkovácsként a kerekasztaltárgyalásokon kicsit túl sok nonlinearitást vittünk be a rendszerbe, ezért túl stabilak a kormányok, de akkor attól szorongtunk, hogy a weimari jelenség miatt nem lesz elég stabil a rendszer. Most már azon kell gondolkozni, hogy egy pici labilitást kell belevinni, de beleviszi ezt az ellenzék, úgyhogy ettől nem kell különösebben aggódni. Azért mondom el ezt, mert ez hatalmas érték. Körömi képviselőtársam és mások erkölcsi megújulásról beszéltek. Én profánabb módon fogom fel a dolg ot. Egy jogállamot létrehozni, ez volt a lehető legrövidebb időállandójú valami. A gazdaságot rendbe hozni már hosszabb időállandó, az tíztizenöt éves időállandós dolog. Reméljük, hogy tizenöt év után már rendbe fog jönni. De a legnehezebb az emberek tuda tának, szokásainak, mentalitásának az átalakítása, és ami ehhez kapcsolódik, az erkölcs megújulása. Ennek sok ágból kell jönnie, és ezeket a tevékenységeket segíteni kell. A gyűlölködés semmiképp sem vezet erre. Szemrehányást kaptunk azért, hogy 1994 és 19 98 között miért nem tisztáztuk ezt a kérdéskört. Akkor valóban 72 százalékunk volt, de éppen az SZDSZ állt ki a legszilárdabban amellett, hogy nem élhetünk ezzel a 72 százalékkal. A teljes alkotmányt kicserélhettük volna, királyságot kiálthattunk volna ki - hogy Antall József példáját megfordítsam , mégis azt mondtuk, hogy emeljük fel az