Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 14 (198. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KORDÁS LÁSZLÓ foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
98 Az Országgyűlés 79 igen szavazattal, 180 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett nem függesztette fel Újhelyi István mentelmi jogát. (Zaj. - Csenget. - Dr. Magda Sándor: Szégyen!) A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Soron következik a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A vita megkezdése előtt két perc szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - A képviselők egy része távozik az üléster emből.) Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk a munkát. Aki részt kíván venni a vitában, kérem, foglaljon helyet. Az előterjesztést T/13965. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/13965/14. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Kordás László államtitká r úrnak, aki a napirendi pont előadójaként 15 perces időkeretben kap szót. KORDÁS LÁSZLÓ foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta Magyarországnak is a tagországokra érvényes időrendben kell átvennie a közösségi jogszabályokat. Az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14. számú EKirányelvre az Európai Unió hároméves jogharmonizációs időt biztosított, amely 2005. március 20án jár le. Hatályos munkajogunk az irányelv követelményeinek nagyrészt megfelel, így a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése csak kiegészítő rendelkezések megalkotását teszi szükségessé. Örvendetes, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás EUkonform. Az uniós irányelv teljes mértékű átvétele azonban abból a szempontból is lényeges, hogy ismét ráirányítja a figyelmet, hogy a dolgozókat megválasztott képviselőik útján mindenképpen tájékoztatni kell az őket érintő döntésekről. Az irányelv célkitűzései közé tartozik, hogy a munkavállalókat vonják be az őket foglalkoztató vállal kozások ügyeibe és a döntések kialakításába. (19.40) A szabályozásnak elő kell segítenie a párbeszéd, a felek közötti kölcsönös bizalom erősítését. Az irányelv az általános keretek meghatározásával kialakítja a közösség egész területén alkalmazandó minimum követelményeket, ugyanakkor nem akadályozza meg, hogy a tagállamok ezeknél a munkavállalók számára kedvezőbb rendelkezéseket is hozzanak. Nevezett irányelv hatálya a tagállam döntése alapján a legalább 50 fő munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokra, mun káltatókra, illetve a legalább 20 fő munkavállalót alkalmazó üzemekre, telephelyekre terjed ki. A hatály tekintetében a munka törvénykönyve megfelel az európai uniós normáknak, bár a magyar munkajogi szabályozás más fogalmakkal operál. Például vállalkozásn ak a munka törvénykönyve fogalomhasználatában a munkáltató felel meg, az üzem fogalma helyett pedig a munkaszervezet, önálló telephely, részleg kifejezéseket használja. Az irányelv szerint azt, hogy ki lehet munkavállaló képviselője, a nemzeti jog határozh atja meg, ezen a hazai szabályozás szerint az üzemi tanácsot vagy üzemi megbízottat, illetve a szakszervezeteket kell érteni.
