Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH ANDRÁS (MSZP):
950 Én annak lennék híve, ha az előterjesztő k megfontolnák, hogy megtehetie az állam, hogy bármilyen nyilvántartást, anélkül, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok közhitelessége bizonyított, ki lehete borítani a nyilvánosság elé, nyilvánossá lehete tenni egy olyan nyilvántartást, aminek a közh itelességét semmi nem támasztja alá; igaz, az ellenkezőjét sem támasztja alá. A magyar állam ezekről az úgynevezett hálózati nyilvántartásokról egyelőre nem tudja azt garantálni, hogy olyan mértékben közhitelesek, mint például az ingatlannyilvántartás, va gy a cégnyilvántartás. Márpedig ha egy ilyen nyilvántartás nem közhiteles, akkor nem az lenne a jogállami megoldás, hogy az érintettek védekezzenek, ők bizonyítsanak, hanem meg kellene fordítani. Az átvilágítási törvény ezért volt sokkal jogállamibb megold ás, mint ez a megoldás. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Tóth András képviselő úrnak, MSZP. TÓTH ANDRÁS (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Répá ssy Róbert képviselő úrral ellentétben én egy szűkebb, kevésbé jogi és alkotmányjogi természetű kérdéskört szeretnék érinteni a hozzászólásomban. Én az iratátadás folyamatáról és ennek a kérdéskörnek a szolgálatokra gyakorolt hatásáról kívánok szólni. Szer etném elöljáróban elmondani, nem véletlenül választottam ezt a formát, hogy a képviselői mandátumommal élve szólalok föl, hiszen ebben az esetben egy olyan indítványt tárgyalunk, amely indítvány igaz, hogy a kormány támogatását bírja, de nem kormányelőter jesztés. És én azt gondolom, hogy képviselőként hozzászólva - természetesen egyébként nem feledvén hivatali feladatomat - kívánok néhány kérdésről véleményt alkotni. Az első: abból a szempontból sajátos ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása, hogy jelenle g egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amely törvényjavaslat végrehajtása eközben jelenleg is folyik. Tehát egy olyan törvényjavaslat van az Országgyűlés asztalán, amelyből adódó feladatok napjainkban is közvetlenül zajlanak, és mint közismert, valamiko r ez év májusára fejeződik be az a folyamat, amelyet a 2003. évi III. törvény előírt. Gyakran alkalmazzák az újságírók és mások is e tárgykörben a felszólalásaik során, hogy itt mekkora deficit van, és hogy ezt a deficitet jelenleg ennek az Országgyűlésnek vagy annak a politikai elitnek kell pótolnia, amely az elmúlt 15 évben ezt nem tette meg. Ennek kétségtelenül vannak valós elemei, mindazonáltal bátorkodom arra hivatkozni, hogy mindezzel együtt egyfajta folyamatosság és folytonosság mégiscsak van az elmú lt 15 év történéseiben. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a volt állambiztonsági szolgálatok iratai átadásának harmadik fázisán vagyunk túl, és egyébként most jelöli ki az Országgyűlés a negyedik fázist, hiszen emlékezetes, legalábbis szakmai körökben, hog y 199596ban volt már iratfelülvizsgálat, ez volt az első, amely iratfelülvizsgálat a maga keretei között mindenféleképpen, még ha ellentmondásosan is, de adott át iratot, és már akkor biztosított bizonyos iratok esetében kutathatóságot, hozzáférhetőség et. A második stációja ’992000ben, az előző kormány időszakában történt: az akkori törvényi szabályozásnak megfelelően akkor is került sor iratátadásra. És most a harmadik fázis, amely 20032005 között zajlik, összességében 654 iratfolyóméternyi irat át adását biztosította, biztosítja a levéltár részére. Ez a mennyiség, szeretném hangsúlyozni, csak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irattárából átkerülő iratok mennyiségét tartalmazza. Nyilván, ha a belügyi, a honvédelmi és egyéb más szervek iratátadás át hozzávesszük, akkor ez ennél sokkal nagyobb. Tehát miközben joggal érzi az állampolgár vagy a kérdéssel foglalkozó az egy helyben topogást és a nem kielégítő megoldást, kétségtelenül el kell mondani és el kell ismerni, hogy ebben a vonatkozásban az irat átadás zajlik, zajlott az elmúlt két évben is.
