Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
948 A második szakaszban van a lényeg. Azt mondja ez a javaslat, hogy aki 199 0. február 15e előtt az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködött, vagy ezeknek a szerveknek az alkalmazásában állt, annak a személynek a törvényben meghatározott adatai innentől kezdve nyilvánosak lesznek. Hadd vessem fel azokat az aggályokat, amelye ket az alkotmányügyi bizottság ülésén már felvetettem. Az első kérdés az, hogy mely állambiztonsági szolgálatokkal együttműködőkről van szó. Ebből a szövegből nem derül ki, hogy csak a magyar állambiztonsági szolgálatokról vane szó, vagy pedig egyébként b ármilyen más diktatúra állambiztonsági szolgálataival, például a KGBvel való együttműködés is a megismerhető adatok közé tartozike. De hogy még nehezebb és komplikáltabb legyen a kérdés: mi van akkor, ha nemcsak diktatúrák állambiztonsági szolgálatairól, hanem például az Amerikai Egyesült Államok állambiztonsági szolgálataival vagy az ottani fogalom szerinti titkosszolgálatokkal együttműködő személyek adatainak a nyilvánosságra hozataláról van szó? Hiszen mi alapján mondjuk azt, hogy csak a magyar állambi ztonsági szolgálatokkal együttműködő személyek kerüljenek a reflektorfénybe? Más állambiztonsági szervek is végeztek Magyarországon olyan tevékenységeket, amelyek bizony a magyar állampolgárok érdekei ellen irányultak, vagy a magyar állam érdekei ellen irá nyultak, az ő adataikat is nyilvánosságra lehet hozni. Azután itt van ez a fogalom, hogy az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő. A történészek, levéltárosok tudják, hogy együttműködőnek természetesen nemcsak azt kell tekinteni, aki ténylegesen álla mbiztonsági tevékenységet végzett, hanem együttműködő volt - csak egy példát mondok - az úgynevezett hivatalos kapcsolat is, magyarul, az összes személyzetiosztályvezető, a vállalatok igazgatói, az egyetemek megfelelő személyzeti vezetői vagy rektorai, dé kánjai, akiktől az állambiztonsági szervek bizonyos információkat gyűjtöttek be. Ezeknek az embereknek egyébként nem is állt módjukban, hogy megtagadják ezt az együttműködést. Már a nyolcvanas évek vége felé talán megtagadták, de addig biztosan nem tagadtá k meg ezt az együttműködést. Tehát az a fogalom, hogy az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő, kiterjed olyan személyekre is, akikről ma még nem is gondolnánk, hogy nekik bármi közük lenne az állambiztonsági tevékenységhez, de mivel ez egy olyan pár tállami rendszer volt, amelyben minden mindennel összefüggött, ezért természetesen őket is ide kell érteni. Azután: mit jelent az a megfogalmazás, hogy e szervek - mármint az állambiztonsági szervek - alkalmazásában álló személyek? A takarítónőkre vagyunk kíváncsiak? Mert az állambiztonsági szervek alkalmazásában nemcsak a hivatásos tisztek voltak, hanem más olyan személyek is, akiknek egyébként a személye indifferens, abszolút lényegtelen. Nem tudom, hogy ők miért kerülnek ebbe a körbe, a nyilvánosságra ho zatal körébe. És akkor jön a legnehezebb kérdés, hogy mindezeknek a személyeknek a törvényben meghatározott személyes adatai nyilvánosak. Ez a szabály nem azt mondja, hogy a személyek körét majd egy törvény fogja meghatározni, hanem azt mondja ez a szabály , hogy mindezeknek a személyeknek az adatai nyilvánosak, és hogy mely adatokat kell nyilvánosságra hozni, azt majd egy törvény fogja megmondani. Ez itt a lényege a dolognak, és ezért állítjuk mi azt, hogy ennek az alkotmánymódosításnak az a helyes értelmez ése, hogy aki együttműködött az állambiztonsági szolgálatokkal, vagy azok alkalmazásában állt, azoknak a személyeknek a személyes adatai nyilvánosak, és azt egy külön törvény fogja megmondani, hogy mely személyes adatokra terjednek ki ezek a szabályok. Néz zük ezzel párhuzamban, vagy inkább azt mondom, hogy ezzel ellentétben azt a bizonyos levéltáritörvénymódosítást. A levéltári törvény módosításának az a logikája, hogy mindazok az adatok nyilvánosságra kerülnek, amely adatok a levéltárban vannak. Most lesz ámítottam ebből az áldozatok személyes adatait, hanem az alkotmánymódosításban foglalt szempontok szerint az állambiztonsági szervekkel együttműködő vagy azok alkalmazásában álló személyeknek a levéltárban lévő adatai kerülnek nyilvánosságra. De ez ellenté tes az alkotmánymódosítással. (14.20)
