Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
940 adatok nyilvánosságá val szemben. Tudjuk nagyon jól, hogy az Alkotmánybíróság 60/1994., majd 23/1999. számú határozataiban hogyan fogalmazott. Tudjuk azt, hogy a közszereplők esetében a közérdekű adatok nyilvánosságának kívántak elsőbbséget biztosítani, más téren azonban a sze mélyes adatok védelméhez fűződő jogok élveznek prioritást. Ebben a helyzetben, miközben látjuk azt, hogy a közszereplő fogalma mennyire kitágult, lehetetlen a nyilvánosság körét alkotmányosan kiszélesíteni egy alkotmánymódosító törvényjavaslat nélkül. Koal íciós partnerünknek ezzel kapcsolatosan voltak aggályai. Az alapvető aggályuk az volt, hogy nem lehet politikai célokhoz rendelni alkotmánymódosítást. Ez az álláspont azonban vitatható. Tudjuk nagyon jól, hogy az alkotmányjog a politika joga, ahogy Duverge r francia politológus és alkotmányjogász fogalmaz, politikai jog; az alkotmánymódosítások Keleten és Nyugaton egyaránt általában politikai egyezségekhez, politikai alkukhoz kötődnek. (Domokos László: Kivéve Rákosit.) Mi az, ami a jogállamiság szempontjából döntő? Az, hogy az alkotmánymódosítás a megfelelő konszenzus alapján szülessen meg. Ezért is vannak az alkotmányjogban azok a szabályok, amelyek szigorú feltételekhez kötik az alaptörvényt vagy annak valamely rendelkezése módosítását. Ha konszenzust tudun k teremteni, akkor megfelelünk ennek a követelménynek, és noha politikai szempontból, de a jogállamiság követelményeit érvényesítve módosítjuk az alkotmányt. Ebben az esetben az alkotmánymódosítás tulajdonképpen egyfelől leszögez egy általános elvet, mégpe dig azt, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága magába foglalja a múltban keletkezett közérdekű adatok nyilvánosságát is, tehát ki kell terjednie a közérdekű adatok nyilvánosságának a múltra is. Ez egyébként evidenciának látszik, de különféle viták miatt ez t talán mégis szükségszerű kimondani, és ez magába foglalja mind az adatok megismeréséhez, mind pedig az adatok terjesztéséhez való jogot. Azonban ez csak egy általános klauzula. Ha azt kívánjuk, hogy az Alkotmánybíróság valóban alkotmányosnak tekintse a S zocialista Párt képviselői által javasolt törvénymódosítást, akkor az alkotmánynak ennél konkrétabb megfogalmazást is kell tartalmaznia, az alkotmánynak ki kell mondania azt, hogy az 1990. február 15e előtt az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő v agy alkalmazásukban álló személyek törvényben meghatározott személyes adatai nyilvánosak. Ez a megfogalmazás azonban nem azt jelenti, hogy minden személynek az adata nyilvános, és természetesen nem azt jelenti, hogy a “minden személy minden adata nyilvános ” megfogalmazás a nemzetbiztonsági érdekekkel szembekerülhet. Hallottam bizottsági ülésen és más fórumokon is olyan értelmezéseket, hogy ennek alapján mindent ki kell nyitni, ami az irattárakban található, azonban ez a megközelítés nem veszi figyelembe a m agyar alkotmány szerkezetének alapvető sajátosságait. A magyar alkotmány amikor a közérdekű adatok nyilvánosságáról szól, nem említ egy meghatározott korlátot, ez pedig nem más, mint az államtitok és a szolgálati titok. Természetesen a közérdekű adatok nyi lvánosságával kapcsolatos ezen korlátok az előbb említett adatok esetében is fennállnak. Tehát ha megnézzük alaposabban ezt az alaptörvényi rendelkezést, akkor világosan láthatjuk, hogy ennek korlátja az 1995. évi, többször módosított LXV. törvényben szere plő két alapvető kategória, az államtitok és a szolgálati titok. Ennek következtében nem lehet úgy értelmezni ezt az alkotmánymódosító rendelkezést, hogy az valamennyi személy valamennyi adata esetében, vagy legalábbis törvényben meghatározott adatai eseté ben megköveteli a nyilvánosságot. De nemcsak az államtitok és a szolgálati titok - az alkotmányból egyébként hiányzó - kategóriája jelent itt gátat, hanem magának a szövegnek a nyelvtani értelmezése is azt mutatja, hogy nem köteles az állam olyan törvények et alkotni vagy egy olyan törvényt alkotni, amely ezen adatok nyilvánosságát biztosítja, hanem ez egy felhatalmazás az alkotmányozó hatalom részéről a törvényhozó hatalom számára, hogy a törvényben meghatározott körben ilyen adatok nyilvánosságát lehetővé tegye. Tehát értelmezésem szerint itt nem valamiféle kötelező, valamiféle norma megszületését előíró szabályról van szó, hanem egy olyan felhatalmazásról, amely lehetővé teszi, mint már az előbb említettem, hogy az állam az alkotmányos követelményeknek, az alkotmányos feltételeknek