Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
932 vesztette el a futóversenyt, kedves képviselőtársam, nem az utolsó 20 méteren, az indulásnál veszítette el. (Domokos László: Ötven éve!) Ennek megfelelően azt gondolom, hogy ezt a múltat folyamatosan fölemlegetni, ráadásul egy olyan vitában, ahol konstruktívan, előremutatóan keresték az emberek a megoldást, talán nem is helyénvaló. Ami pedig a kereskedelmi kérdését illeti, én voltam annak az érdekképviseletnek a vezetője, aki föl mert lépni a halasok nevében ezért. Tehát, kedves képviselőtársam, egy kis tájékozottság többre visz. (Domokos László: Tájékozódtam az er edményekről. - Babák Mihály: Gyomaendrőd! – Domokos László: Végignéztelek a tévében.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Normál felszólalásra következik Kékkői Zoltán képviselő úr. Úgy látom, hogy képviselő úr itt van az emelvényen. Öné a szó, parancs oljon! (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint egykori agrárköztisztviselő, élénken emléksz em, milyen alapos szakmai, társadalmi, politikai egyeztetés előzte meg az 1997. évi CXIV., az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény megszületését. Normál felszólalásában erről beszélt Orosz képviselőtársam is. Ugyanez nem mondható el most a törvény mó dosításával kapcsolatban, hiszen sem szakmai, sem társadalmi, sem politikai egyeztetés nem volt a benyújtást megelőzően, pedig vagy éppen emiatt nem történt egyeztetés, igen jelentős és igen vitatható módosításokat tartalmaz a kézhez kapott anyag. Jóllehet a múlt héten a törvényt előterjesztő államtitkár úr a módosításokat javarészt technikai jellegű módosításoknak aposztrofálta, de sajnos sokkal, de sokkal többről van itt szó. Valójában az 1997. évi törvény koncepcionális elemeit szüntették meg ezek a módo sítások, továbbá az agrárgazdaság éves fejlődésének mérését szolgáló objektív mutatóit vették ki a törvényből. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény módosítása kapcsán a fejlesztés garanciáját jelentő korábbi törvényi h elyek kerültek ki a jelenlegi tervezetből. Hiszen a korábbi törvényben az évenkénti agrártámogatás összegét reálértékben, a bázisévhez viszonyítottan legalább a GDP évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összeggel kellett a költségvetésbe állítani. Nem az a baja a mostani módosításnak, hogy a nemzeti hatáskörben nyújtható támogatásoknak csak reálértékben történő megőrzését írja elő. Elvileg elfogadható lenne a reálértékmegőrzés, amennyiben ez a támogatási összeg az Unióval kötött szerződésben fogla lt nemzeti és nemzeti kiegészítő támogatás reálértékét jelentené. De sajnos a módosított törvényben az a 2005ös év került bázisévként beállításra, ahol már az uniós szerződésben engedélyezett nemzeti és nemzeti kiegészítő támogatás mind nominálértékben, m ind reálértékben eleve csökkentett összeggel szerepel, vagyis ennek a devalvált támogatási összegnek a fenntartását írja elő a törvény. Az első európai uniós költségvetési év kifizetési tapasztalatait figyelembe véve szükséges lenne a törvényben azt is rög zíteni, melyik költségvetésfolyósítási évet, a nemzeti költségvetés folyósítási vagy pedig az EUs költségvetési folyósítási gyakorlatot vegyük figyelembe mind a bázisév, mind az agrárjelentés tárgyéve vonatkozásában. Erre utaló pontosításra a törvénnyel szemben elvárható egzaktsági követelmény miatt is, de kiváltképpen az agrárkormányzat konfúzus költségvetési gyakorlata miatt lenne szükség. Jelenleg a két eltérő időpontból adódó támogatásfolyósítási és költségvetési kijátszási lehetőség fenntartása fogal mazódott meg a törvényben. A támogatási reálérték fenntartásával kapcsolatban az elmondottakon kívül még egy bizonytalansági kockázatot és támogatásdevalválási lehetőséget hagy nyitva a törvényi szabályozás. Immár harmadik éve a forint árfolyamának gyengít ésén fáradozik a kormány, amely árfolyamgyengítés igenis támogatáscsökkentést jelent a reáliák szintjén, mivel minden forintgyengítéskor növekszenek az agrár input költségek. Mivel a hivatalos reálértékfenntartás alatt csak az inflációs korrekciót értjük,
