Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP):
915 egyes talajára megvan az a megfelelő növényszerkezet, hogy ott mit lehet termelni. Kis Zoltánnal beszélve - itt ül most is a teremben - abban egyeztünk meg, és az a nézetem nekem már harminc éve, nem biztos az, hogy a tizennégy vagy tizenhét aranykoronás földön feltétlenül búzát kell termelni. Kinek jó, kinek rossz ez? Nézzük meg! Kérem szépen, ezt kellene egyszer megértetnünk, a kormánypártnak és ellenzéknek, hogy amikor egyszer legelő művelési ágba tetetnénk át azt a tizenhét aranyk orona alatti földet, és olyan támogatást adnánk, állítom, hogy lemondana a búzatermelő a 35 ezer forint területalapú támogatásról, csak ne nyomja az ő piacát, olyan, aki nem a maga hibája miatt, a talajhiba miatt húsz vagy huszonöt mázsa, kéthárom tonna b úzát termel. Az nem lehet nyereséges! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki mezőgazdaságban van, az tudja, hogy nem lehet nyereséges! Ha megnézem a saját környezetünkben, a belvizes és egyéb területeken - pedig Békés megye löszhát , ott is megvan, még a huszonné gy aranykoronásnak is, hogy melyik az a legmegfelelőbb növény. Azt hiszem, amikor azt mondanánk ebben a támogatásban, hogy kérem szépen, itt van a homokterület, erdősíts, de kapsz érte ennyit, ez ne azt jelentse, hogy el kell hagyja a vidéket, ez azt jelen tse, hogy azt a biztos megélhetést tudjuk adni. Ez egy évig lenne nehéz, abban az első egy évben lenne nehéz, amíg megértetnénk vele, hogy igenis megkapja hektáronként azt a megfelelő akár területalapú támogatást, akár környezeti támogatást, mert ezt vehet jük úgy. Mert bizonyára vannak itt képviselőtársaim közül is sokan, aki benne volt, amikor beindult határozottan az az irányzat, hogy a mi környezetünkben is több ezer hektár gyepet kellett felszántani, holott az őseink több száz éven át ősgyepként alkalma zták, és úgy művelték, hogy ez gyep. Feltörették velünk a gyepet, és ma ott kínlódik vele a gazdálkodó, és természetes, hogy termeli a veszteséget, termeli saját magának, termeli nekünk, és elveszi a másik elől. Holott, azt hiszem, úgy volna jó, hogy mindk ettő jól járna: aki nagyon jó földön termel, az termeljen gabonát, akinek olyan a földje, segítve, nem elhagyva, fogva a kezét rávenni olyan növények termelésére - és nem pontosan energiafű, amilyen növény ott a legalkalmasabb, hiszen mondtam, ez a tanulmá ny megvan, ma is él, hogy akár a Nyírségben, akár az Ormánságban, akár az Őrségben, akár a somogyi homokon vagy éppen a kötöttebb agyagterületeken milyen növényt lehet termeszteni , és erre adjuk meg, hogy ott maradjon, és a vidék megtartó képességét tudj uk növelni. Azt hiszem, hogy ennek a legfontosabb feltétele ez kell legyen. Ha ezt vennénk figyelembe, hogy amikor a nagy szántóföldi növényekről beszélünk, a kukoricáról, búzáról, hogy miért van túltermelés, bizony, ha megnézzük, kéthárommillió hektár ol yan területen termelnek ma gabonafélét, amelyik sehol a világon - az irodalom és szerintünk, gazdálkodók szerint sem - nem alkalmas arra, hiszen féltermést hoz egy jó löszháton megtermelt terményhez képest. (11.50) Engedjék meg, h ogy nagyon röviden - éppen a vidék megtartása mindennap felmerül a parlamentben napirend előtt és egyéb vonalakon - a szociális földprogramról néhány szót szóljak, hisz egy olyan fontos lépés ez, ami a kormányprogramban benne van, a megvalósítására a minis zterelnök úr meghatalmazást adott. És átnézve a területeket, megnézve, hogy a vidéki településeinken mit lehetne tenni azoknak az embereknek az ott tartására... - és ez a legérdekesebb ebben, hogy az egyik képviselőnek azért van igaza, mert mondja, hogy ne hezen lehet vidéken termelni, az egyik azt mondja, hogy menjen a városba, hallom, GyőrSopron megyében. Nem az a helyes, én azt hiszem, hanem az, ha a vidéken a lakosságot megtartjuk, azokat a szegény embereket, akik képtelenek albérletet fizetni vagy éppe n Budapesten, vagy éppen egy másik városban házat venni. Tehát a szociális földprogramnak a megvalósításáról csak annyi tájékoztatást - és én remélem, hogy ennek a segítése mindenkinek a közös érdeke , hogy ott is hatféle variációt kell megtennünk, mint a mi eddig is működik a szociális földprogramban, hogy mind a gyepművelésben, mind az erdőművelésben valóban részt tudjanak venni azok az emberek, akik a nyugdíjasoktól az életjáradékért visszamaradt földet, a jelenlegi... - hadd mondjam ezt a rossz kifejezé st itt a parlament
