Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az Országgyűlés alelnökének köszöntője a Nemzetközi Nőnap alkalmából - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
883 nyitottak arra, hogy a közöttünk fennálló közös lehetőséget kiaknázzuk Magyarország, Románia, az erdélyi magyars ág és a Kárpátmedence egészének boldogulására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönjük az élményszerű úti beszámolót, képviselő úr. (Derültség az MDF soraiban.) Kérdezem, a kormány nevében kíváne valak i felszólalni. Megadom a szót Bársony András államtitkár úrnak. BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha valóban csak egy úti beszámolóról lenne szó, ha valóban csak arról l enne szó, hogy egy pártközi kapcsolat hogyan alakul, akkor, úgy gondolom, a Magyar Köztársaság kormánya képviselőjének nem kellene szólnia. Szólni azonban muszáj, mégpedig egy dolog miatt. Akit megpróbáltak megakadályozni előadása megtartásában, az nemcsak liberális politikus személyében, hanem a Magyar Köztársaság parlamentje európai integrációs bizottságának elnöke, és egy olyan tagjelölt országban próbálkozott meg néhány gondolatot elmondani, amely tagjelölt ország bízik abban, hogy két év múlva az Európ ai Unió tagja lesz, és csatlakozni fog ahhoz a családhoz, amelyben mi már megtaláltuk a magunk helyét. Föl kell tenni tehát azt a kérdést, hogy elszigetelt jelenségről vane szó, néhány ember saját akciójáról, amikor megpróbálják belefojtani a szót egy pol itikusba, vagy pedig vane ennek a jelenségnek valami mélyebb gyökere. Nem tehetünk úgy, mintha nem tudnánk azt, hogy volt egy népszavazás Magyarországon, ennek már előzményeként megjelent jószerével “lenni vagy nem lenni?” formában feltett kérdésként az e rdélyi magyarság körében maga a népszavazás tárgya, de megjelent a magyar politika is, amely megpróbálta generálni ennek a kérdésnek nem egyszerűen csak a feltevését, hanem egyfajta válasz megadását is. Ha tehát megkérdezi valaki, hogy mi is történt az elm últ hét végén, és vajon miért mondták a képviselő úrnak azt, hogy esetleg a továbbiakban is tartózkodni kellene magyar politikusoknak az odautazástól, ha úgy tetszik, az erdélyi magyar közösségen belül hallatni a hangjukat, akkor azt kell mondani, hogy a m agyar politikának ebben óriási felelőssége van. Óriási felelőssége van azért, mert vajon Erdély és szélesebb értelemben véve Románia politikai közvéleménye hogy fog tudni elszámolni önmagával akkor, amikor majd valakik, és nem is a túl távoli jövőben, péld ául az Európai Parlament most folyó vitájában, vagy az Európai Tanácsban fölteszik azt a kérdést, hogy egy tagország politikai vezetőivel szemben miért generálnak, miért kezdeményeznek ilyen, Európában meglehetősen szokatlan viselkedést. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom tehát, hogy végre tudomásul kellene venni, hogy a népszavazással lezárult egy bizonyos kérdésnek egyfajta belpolitikai vitája, egy másik szakaszba lépett e probléma megoldása is. Van egy szülőföldprogram, Magyarország a ktívan hozzá kíván járulni Erdély, Románia és ezen belül mindenekelőtt a magyar közösség prosperitásához, és ideje volna belátni végre azt, hogy a megosztásra irányuló politika éppen az ott élőknek fogja az elkövetkezendő időszakban a legtöbb kárt okozni. Ha pedig valaki visszatér az iménti felszólalás politikai aspektusaihoz, akkor még egy dolgot szeretnék a figyelmükbe ajánlani, ez pedig a következő. Az a koalíció, amely Romániában nyert, ha úgy tetszik, európai szóhasználattal élve, szivárványkoalíció, a melyben ott vannak az Európai Néppárthoz tartozó kereszténydemokrata orientációjú pártok, a Liberális Párt, és van benne egy, a Szocialista Internacionáléhoz tartozó párt is. Arról van tehát szó, hogy egy meglehetősen széles spektrumot átívelő kormánykoalí ció pártjainak rendezvényein nem mindegy, hogy a magyar politika hogy lép fel. Ezeket ajánlom mindazok figyelmébe, akik nemcsak elmennek Erdélybe, hanem hozzá kívánnak járulni a feszültség csökkentéséhez.