Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 7 (204. szám) - Karsai Péter (MDF) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Öntsünk tiszta vizet a pohárba földnyilvántartásügyben” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KARSAI PÉTER (MDF):
799 végzik a dolgukat, akkor helyes, hogyha egy parlamenti képviselő általába n egy jogi ügyben nem foglal állást. Ennek jegyében én nemcsak megköszönöm a válaszát, hanem el is fogadom azt. Engedje meg, hogy megkérjem, hogy a megtett ígéretei mellett ígérje és teljesítse azt is, hogy ennek a sok ezer embernek, ha lehet, az eddigiekn él gyakrabban adjon tájékoztatást arról, hogy az ügy hogy áll, hogy az ügyészség által felügyelt nyomozó hatóságok mit tesznek vagy mit tettek annak érdekében, hogy a károsultak az őket megillető jogos igényekhez hozzájussanak. Úgy érzem, ez a minimum, ami jár nekik. Remélem, hogy a nyomozás sikerre fog vezetni, az igazságszolgáltatás sikeres lesz, remélem, hogy a károsultak hozzájutnak az őket megillető pénzükhez. Köszönöm, elnök asszony. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Karsai Péter (MDF) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Öntsünk tiszta vizet a pohárba földnyilvántartásügyben” címmel ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. A képviselő úr a választ elfogadta. Tiszt elt Országgyűlés! Karsai Péter, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez: “Öntsünk tiszta vizet a pohárba földnyilvántartásügyben”. Karsai Péter képviselő urat illeti a szó. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban több ízben nyilatkozta az agrárvezetés, hogy a gazdáknak járó kifizetések elmaradásának egyik fő oka, hogy a gazdálkodók az általuk műveltné l nagyobb földterületet jelentettek be. Sajnálatos, hogy a nyilatkozók hozzáállása és vérmérséklete szerint a nyilatkozatok szövegkörnyezetéből nagyon sokszor kiérzett a lenézés vagy annak a sejtetése, mintha egyfajta kulákos paraszti kapzsiság rejtezne a dolgok mögött. A magyar gazdálkodók számára 2004ig egyetlen közhiteles nyilvántartás létezett: a földhivatali. E nyilvántartás alapján vásárolt, szerzett tulajdont a gazda, és a tulajdoni lapon rögzített méretek alapján köteles fizetni az illetékhivatal r észére a sokszor igen borsos szerzési illetéket. E nyilvántartás alapján és az itt rögzített paraméterek szerint kötöttek és kötnek ma is jogilag megalapozott bérleti szerződéseket, ez a szervezet és adatai szolgáltatják a pályázatok, beruházások alapját, igazolják a tulajdont s annak fizikai mérőszámait. Az itt nyilvántartott adatok alapján történik a földterületekre vonatkozó örökösödési eljárás és a kapcsolódó illetékek kifizetése. A földhivatali közhiteles nyilvántartás alapján és csakis ez alapján tört énik például a VPOP felé a gázolajtámogatás igénylése, s ha a területi adatokban valami tévedés van, a gazdát keményen büntetik. Az agrárvezetés korábban említett nyilatkozataiban valahogy háttérbe szorult, hogy a magyar közhiteles nyilvántartás azonban n em felel meg az uniós kifizetések alapjául. Előállt az a helyzet, hogy ha a gazda vásárol tíz hektár földet, ezután kell fizetnie illetéket s minden más fizetnivalót, ám támogatást kisebb terület után igényelhet, mert a blokktérképeken kisebb érték van rög zítve. Ráadásul, ha az eltérés nagyobb a tűréshatárnál, s ez gyakori, büntetik, leginkább azzal, hogy elmarad a részére jogosan járó kifizetés a kérdés rendezéséig, ami csak egyféle lehet: igazodni kell a légi fotón mért értékhez. Miniszter Úr! Éppen ezért kérdezem öntől: meddig köteles a magyar gazdálkodótársadalom az általa kezelt földterületről különböző tartalmú hivatalos nyilvántartást vezetni a tévedésből fakadó összes hátrányok elviselése mellett? Másodszor: mit takar, milyen hivatkozási alapot jelen t a
