Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 7 (204. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
787 Azonban örvendetes lenne, ha ez a kezdeményezés bizony a hazai gyermekszegénységre is kiterjedne, és ez az adakozó lendület a magyar elesettek és rászorultak számára is jelenthetne valamilyen változ ást az életkörülményeikben. Pontosan ezért a Magyar Demokrata Fórum kezdeményezi egy gyermeksegítő adományozó program elindítását úgy, hogy a program elkészítéséhez segítségül hívja az érintett civil szervezeteket és társadalmi szervezeteket. Én a magam ré széről örömmel hallgattam a miniszterelnök urat, hogy kész a civil társadalmat segíteni, de ez most egy tipikusan olyan helyzet, hogy a kormány és a politika nem teszi meg azt, ami tőle elvárható lenne ebben a helyzetben. Ezért kisegítő dolog az, hogy a ci vil társadalomra szeretnénk ebben támaszkodni, hiszen olyan országban élünk ma, ahol a gyerekeket nevelő családok 40 százalékában alig több mint 20 ezer forint jut egy gyermekre. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a kezdeményezésünkkel a hazai gyermekszegény ségre, több tízezer gyermeket nevelő család kilátástalan helyzetére, nélkülöző és éhező gyerekek támogatására kívánjuk a figyelmet felhívni. Tisztelt Képviselőtársaim! Amíg a politika alszik, a kormány pedig azon gondolkodik, hogyan tud kibújni a maga köte lezettsége és vállalása alól, addig a civil társadalommal, a karitatív szervezeteken keresztül, megoldást találunk a legkiszolgáltatottabb helyzetű gyermekek megsegítésére. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) A kormánytól pedi g azt kérjük, hogy legalább a külföldi tükör fényében - az ENSZ, az UNICEF hatására - tegye meg a legalapvetőbb lépéseket… ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Frakcióvezetőhelyettes asszony! DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : …hogy ezt a szé gyenfoltot lemoshassuk magunkról. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A kormány részéről megadom a szót Katona Tamás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár úrnak. Államtitkár úr! DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Asszony! Ön nagyon komoly kérdéseket vetett most fel. A gyermekszegénység ügye, azt gondolom, nagyon fontos, hogy az eg ész társadalom ügye legyen. Ahhoz, hogy jelentős lépéseket tegyünk e téren, valóban társadalmi összefogásra van szükség, mert csak akkor lehet azoknak a családoknak a helyzetén érdemben javítani, akik maguk nem tudnak a saját helyzetükön javítani, sok okbó l: alacsony képzettségük miatt, rossz helyzetük miatt, akár az egészségi állapotuk miatt, akár olyan helyen laknak, ahol nincs munkahely. Ugyanakkor azt gondolom, ahhoz, hogy a gyermekszegénységről valóban megfelelően tudjunk beszélni az ügy javítása érdek ében, világosan kell látni a helyzetet. (14.30) Ebben a helyzetértékelésben nem értek egyet frakcióvezetőhelyettes asszonnyal. Részben azért, mert nem megfelelő információkat volt szíves itt elmondani, részben azért, mert úgy tűnik, elfelejtkezett arról, hogy ezek az információk nem arra az időszakra vonatkoznak, amelyre ön ezt említette. Nagyon fontos, hogy például szóba került a 2003as ENSZvizsgálat, az UNICEFnek az a vizsgálata, amely a gyermekek helyzetét rendszeresen, általában kétévenként értékeli , és ennek alapján von le következtetéseket az egyes országokról. Nos, ez a 2003as vizsgálat korábbi adatokra vonatkozik. Sajnos egyet kell értenem önnel abban, hogy az előző ciklusban, 1998 és 2002 között lényegesen romlott a szegény gyermekek helyzete, lényegesen romlott, mert lényegesen romlott azoknak a családoknak a helyzete, amelyek gyermeket
