Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 14 (198. szám) - Pettkó András (MDF) - a pénzügyminiszterhez - “Ki fizeti meg a pénzügyi kormányzat hibás döntéseinek az árát?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
79 Pettkó András (MDF) - a pénzügyminiszterhez - “Ki fizeti m eg a pénzügyi kormányzat hibás döntéseinek az árát?” címmel ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Pettkó András, a Demokrata Fórum képviselője, kérdést nyújtott be a pénzügyminiszternek: “Ki fizeti meg a pénzügyi ko rmányzat hibás döntéseinek az árát?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2000 novemberében módosított adózás rendjéről szóló törvény 172. §ának (13 ) bekezdése szerint az adatszolgáltatással kapcsolatban kiszabható mulasztási bírság felső határa az adatszolgáltatással érintett magánszemélyek számának és a bírság egyébként adózóra vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. Ez azt j elenti tehát, hogy a hibás vagy pontatlan adatszolgáltatásért járó mulasztási bírság maximális összege az eddigi 200 ezer forint/cégről 200 ezer forint/főre változott. Azaz ha például egy cég 10 főre nyújt be adatszolgáltatást, és ebből 1 főre hibásan, akk or a törvény szerint a mulasztási bírság 10szer 200 ezer forint, mert 10 fő az adatszolgáltatással érintett személyek száma. Meggyőződésem, hogy a törvényalkotói szándékkal és az eddigi kormányzati kommunikációval is ellentétes, hogy az adóhatósági adómeg állapítás nyertese a költségvetés legyen, a vállalkozások terhére. Az APEH tájékoztatása szerint 2003ban az adózók 10 százalékára kellett mulasztási bírságot kiszabni hibás vagy pontatlan adatszolgáltatás miatt. Körülbelül 2,5 millió adózónak a munkáltató készíti el az adóbevallását. Őket érinti a január 31ei adatszolgáltatás. Várhatóan növekedni fog a hibás adatszolgáltatások száma, így a fenti számok egy alsó korlátot adnak. A 2,5 millió 10 százaléka: 250 ezer adatszolgáltatással érintett fő - ez 200 ez er forint büntetéssel szorozva 50 milliárd forint. Tisztelt Államtitkár Úr! Ön etikusnak, megalapozottnak és jogszerűnek tartjae a mulasztási bírság ilyen mértékű kiszabását? Mekkora bevételre számít a kormány a megsokszorozott büntetési tételekből? Terve zie a kormány a gyakorlatból elégtelenre vizsgázott, adózás rendjéről szóló törvény módosítását? Az adófizető állampolgárok és a vállalkozások nevében ezúton is visszautasítom, hogy a pénzügyi kormányzat hibás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) szakmai előkészítésének díját velük fizettessék meg. Várom megtisztelő válaszát. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. A kérdésre Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon! DR. KATONA TAMÁS pénzügy minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Ön idézett az Art.ből, az adózás rendjéről szóló törvényből, egy lehetséges szankciómértéket említ. Elvégzett egy egyébként teljesen helyesnek minősít hető szorzási műveletet, és ebből következtetéseket vont le - csak sajnos ez nem felel meg a valóságnak, több okból. Miről van szó? Az adóbírságot akkor vetik ki, hogyha hibás adatszolgáltatást teljesít egy cég. Ez előfordul, és ehhez meg elemi érdeke fűző dik a költségvetésnek, de meggyőződésem szerint a gazdaságnak is, hogy a hibás adatszolgáltatást az APEH szankcionálja. De nincs szó arról, hogy a szankció azt jelentené, hogy ki kell szabni a maximális bírságot, olyannyira nem, hogy nem is szokás ezt kive tni. Tehát a szankció mértékét mindig az elkövetett hibának, illetve az elkövetett
