Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A kisebbségi önkormányzatok vezetőinek és képviselőinek köszöntése - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
720 javaslat jelenleg ellentétes egy hatályos kormányrendelet rendelkez ésével, amely - véleményem szerint helyesen - térítésmentes helyiséghasználatot tesz lehetővé. Úgyhogy erre vonatkozóan a szükséges módosító indítványunkat meg is fogjuk tenni. Az együttműködési mechanizmusok talán leggyakoribb típusa a véleményezési jog, a legtartalmasabb eleme pedig az egyetértési jog. A törvényjavaslat mind a kettőt megjeleníti - egyébként ez nyilvánvalóan a jelenlegi szabályozáshoz is hasonlít. A szabályozási plusz itt is a határidőállítás, illetve a jogorvoslat biztosítása. Ilyen terü letek: a helyi hagyományápolás esetében például a helyi önkormányzat csak a kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothat rendeletet, amennyiben ez a kisebbségi önkormányzatot e minőségében érinti. Másrészt: a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezésé re, továbbá a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés kapcsán az érintett helyi kisebbségi önkormányzatot ebben az esetben is egyetértési jog illeti meg. A helyi kisebbségi önkormányzat hiányában pedig az adott kisebbség hel yi egyesületének van véleményezési joga. Az egyetértési és véleményezési jog harminc napon belül gyakorolható. Ez azért nagyonnagyon fontos kérdés, mert a határidő elmulasztása jogvesztéssel járhat. Ez nyilván érthető is, hiszen a települési önkormányzat normális működéséhez ez elengedhetetlen. Viszont a határidőben előterjesztett kezdeményezésre azokat az előterjesztéseket vagy olyan döntéseket, amelyek egyetértés vagy véleményezés kikérése nélkül születtek, a közigazgatási hivatal soron kívül felülvizsgá lja, és bírói vagy alkotmánybírósági utat is igénybe vehet. A bírósághoz, az Alkotmánybírósághoz fordulás joga a kisebbségi önkormányzatot is megilleti. Megismételve és hangsúlyozva a bevezetőben említetteket, a felvázolt együttműködések, együtt döntések k apcsán, a helyenkénti pontosításon túl az újdonsága a javaslatnak a végrehajthatóság biztosítása, a határidőzés és a soron kívüli jogorvoslat. Hangsúlyozandó, hogy minden együttműködési és együtt döntési kötelezettség mellett vagy annak ellenére a helyi ki sebbségi önkormányzat olyan jogi személy, amely feladat- és hatáskörében önállóan jár el, jogait, hatáskörének jogszerű gyakorlását bíróság védi. Mindez elmondható a helyi önkormányzatokra is, hiszen az önkormányzati törvény ugyanilyen garanciákkal védi a helyi önkormányzati jogokat is. A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok ugyanakkor egy rendszert képeznek, úgy, hogy az egyes önkormányzatok között nincs alá- és fölérendeltségi viszony. (14.50) Nagyon fontos az előzőekben vázolt együttműködésben, egy üttdöntésben a kölcsönösség, a kisebbségi önkormányzati és a helyi önkormányzati érdek mellérendeltsége. Mindezért a törvényjavaslat ugyanazokat a határidőket és szankciókat írja elő mindkét irányban. Sem a kisebbségi önkormányzat, sem a helyi önkormányzat nem gyakorolhatja véleményezési jogát visszaélésszerűen; sem a kisebbségi, sem pedig a helyi önkormányzat nem mulaszthatja el következmények nélkül az előírt egyetértés vagy vélemény kikérését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Csapody Miklós képviselő úrnak, az MDF képviselőcsoportjából. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vendégeink! A Magyar Demokrata Fórum nevében köszöntöm az országgyűlési biztost és a haz ai kisebbségek megjelent vezetőit. Néhány pontban szeretném az MDF álláspontját magam is ismertetni, előtte azonban a jelenlegi helyzet néhány alapvető problémájára szeretnék kitérni. Az alapkérdés, amelyet a koncepció nem tesz fel, voltaképpen az, hogy a módosítás lényegi legyene, vagy pedig csak apró változtatásokat tartanánk, tartana az előterjesztő szükségesnek. Felteszi a kérdést, hogy szükség vane új kisebbségi törvényre, amelyre természetesen nem a válasz,
