Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A kisebbségi önkormányzatok vezetőinek és képviselőinek köszöntése - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
717 Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz véleménye a kisebbségi törvény módosítása ügyében koherens, hosszú évek alatt dolgoztuk ki az ezzel kapcsolatos álláspontunkat. Önök változtatták meg az álláspontjukat, önök vonták össze a kisebbségi törvényt é s a kisebbségi választójogi törvényt, holott a kisebbségi törvény módosítását a Hargitai János úr által vezetett kisebbségi bizottság a legmesszemenőbb és legszélesebb mértékben egyeztette a kisebbségekkel. Most hadd tegyem fel önnek a kérdést, az ön stílu sában, hogy miért kellett egy salátatörvényt megalkotni, miért kellett a választójogi törvényt a kisebbségi törvénnyel összevonni. Azt kell mondanom, hogy a Fidesz véleménye akkor is, ha más személy képviselte az álláspontunkat, koherens volt, világos volt , és megkérném önt arra is, hogy ne döntse el, hogy ki a Fidesz politikusa, és ki nem a Fidesz politikusa. Bába Ivánt, az egykori külügyi államtitkárt én a Fidesz politikusának tartom, még ha ön ezt nem is így gondolja, vagy ezt adott esetben Báthory János ról is nyugodtan el tudom mondani. Azzal egyetértünk, hogy a kisebbségekről ne döntsünk őnélkülük, ez egy nagyon helyes elv. Örülnék annak, ha érvényt tudnának szerezni ennek a nagyon szép alapelvnek a hazai és a határon túli kisebbségpolitikájukban is - n épszavazási kampány például. Úgy látom, hogy meglehetősen sajátosan alkalmazza a kormányzat ezeket az elveket, az aktuális érdekeinek a függvényében. Egy apróságra hadd hívjam fel ugyanakkor a figyelmét: mintha a kisebbségeknek nagyon sok kérdésben nem len ne egységes az álláspontja, és ha egységes lenne, valóban akkor is nagyon fontos alapvető jogállami elveket, mint például az identitásválasztás szabadságának az elve, figyelembe venni és érvényesíteni. Tehát örvendenénk annak, ha a salátatörvény jellegét e nnek a jogszabálynak nem kellene elszenvednünk, és erre vonatkozóan egyébként módosító javaslatot is fogunk benyújtani, mert úgy látjuk, hogy a kisebbségi törvény vonatkozásában teljesen egyértelmű, világos megállapodásra lehet jutni, és bízunk abban, hogy egyébként a választójogi törvény esetében is elérhető a megállapodás. Jó lett volna, ha a választójogi törvénybeli vonatkozásokkal kapcsolatban is csak akkor kerül sor a parlamenti vita folytatására, ha már kiérlelt kompromisszumot sikerül kötni. Sajnálat osan nem ez a helyzet. Így aztán ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy bár támogatjuk, hogy egy szigorúbb választási módszert léptessünk életbe, a Fidesznek a szigorítás mértékével, irányával és a módjával kapcsolatban van eltérő véleménye, és akkor en gedje meg, hogy néhány gondolatot most erről is elmondjak. Emlékeztetnék arra, hogy a '93as 97 százalékos egyetértést hároméves folyamatos tárgyalás és egyeztetés előzte meg, akkor is egyébként az emberi jogi bizottságnak a kisebbségi törvénnyel foglalkoz ó albizottságában így születhetett meg az a bizonyos kisebbségi törvény. Még így is, azokkal a hibákkal együtt léphetett érvénybe ez a törvény, amelyeket épp most akarunk korrigálni. Ez arra kell hogy intse az előterjesztőt, hogy vegye komolyan az elvi és gyakorlati fenntartásainkat, ne akarja erőszakkal lenyomni a parlament torkán a módosítást, a kétharmados jellegre való tekintettel ez nem sikerülhet, és próbáljon egy kicsit több felelősséget tanúsítani az egyeztetés vonatkozásában. Ez a kormányzat felada ta, ezen a területen a kevesebb lendület, több felelősségtudat hozzájárulhat ahhoz, hogy a kormányzat ne veszélyeztesse a kétharmados törvény elfogadását. Nincsenek egy az egyben követhető nemzetközi példák, a kisebbségi jog nagyon kényes joganyag, ráadásu l a magyar törvény a kulturális önkormányzatisággal egészen előremutató, de sajátos úton indult el. Időszerű a módosítása, de nem érdemes az ismert hibákat bizonytalan kimenetelű, kockázatos megoldásokkal helyettesíteni, amelyektől ráadásul az érintettek e gy része is idegenkedik; különösen akkor nem, ha van remény a jelenleginél nagyobb fokú egyetértésre, és javaslataink erre irányulnak. Nem titok, hogy fenntartásaink elsősorban az előzetes választói névjegyzékre irányulnak, erre vonatkozó módosító javaslat aink elvi és szakmai megfontolásokon alapulnak ugyan, de nem tagadjuk, hogy valóban nagymértékben hatott ránk, hogy a kisebbségi állampolgárok nagy számban fejtették ki aggályaikat ezekkel kapcsolatban. Ezt nem kívánjuk figyelmen kívül hagyni.