Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - STOLÁR MIHÁLY, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
709 Ha az iskola emiatt lépné át a 2 milliós értékhatárt, akkor ellenkező tendencia indulna be, hogy megszabaduljon a közbeszerzési törvény előírásainak az alkalmazásától. Például alacsonyab b értékben szereznének be az iskolai könyvtár számára tankönyveket, és nagyobb részben adnák tulajdonba a gyerekeknek, ebben az esetben talán már egy év használat után a szemétbe kerülnének ezek a könyvek. Környezetvédelmi szempontból is helyes, ha ösztönö zzük, hogy több év alatt több gyerek használja ugyanazt a tankönyvet a tanulmányai során. Mivel egy speciális piacról van szó és a tankönyvpiaci törvény alkalmazása esetén elérjük ugyanazokat a célokat, amiért a közbeszerzésekről szóló törvényt is alkalmaz ni kell, úgy ítéltem meg, hogy a közbeszerzési törvény iskolai alkalmazása ugyan egyetlenegy ma meglévő problémát sem old meg, viszont számtalan újabb feszültséget keletkeztetne. Ezért azt kérem, hogy a parlament vitassa meg a beterjesztett törvényjavaslat ot, támogassa azt, mert a törvény elfogadása esetén az iskolák nagyobb biztonsággal fogják törvényesen megoldani a tankönyvek biztosítását, a tankönyvek beszerzését. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Stolár Mihály képviselő úrnak, az oktatási bizottság előadójának. STOLÁR MIHÁLY , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási és tudományos bizottság a feb ruár 28án tartott ülésén a “Törvényjavaslat a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról” című napirendi pontot megtárgyalta, és a kormány javaslatával szemben a kormánypárti és az ellenzéki képviselők egybehangzó igen szavazatával ált alános vitára alkalmasnak tartotta. A tankönyvellátás a Magyar Köztársaság alkotmánya 70/F. §ában meghatározott művelődéshez való jog érvényesülését szolgáló olyan közfeladat, amelyben a tankönyvek előállítása és a tanulókhoz történő eljuttatása piaci vis zonyok között valósul meg. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 6. § első három bekezdésében foglaltak szerint az éves központi költségvetési törvényben kell meghatározni az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét. Ezt az összeget a fenntartók útján kell az iskolákhoz eljuttatni, amelyek ezt a támogatást az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére használják fel. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Utóbbi eset ben az iskolának február hó utolsó munkanapjáig tankönyvellátási szerződést kell kötnie a tankönyvforgalmazóval. Ilyen szerződés azonban csak olyan forgalmazóval köthető, amelyik rendelkezik a kiadó által kiállított, tankönyvforgalmazásra jogosító igazolás sal. A 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet értelmében az iskola igazgatója minden év február 15ig elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, és ennek alapján rendelkezik arról, hogy a támogatást mely könyvek vásárlására fordítja. (14.00) Az emlí tett jogszabályokból következik, hogy az iskola csak február 15ét követően tud tankönyvellátási szerződést kötni. A bizottsági ülésen a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 4. § (1) bekezdésére hivatkozva elhangzott, hogy a miniszternek minden év december 31éig közzé kell tennie a tankönyvjegyzéket, amelyben szerepel a tankönyvek ára is. A 4. § (5) bekezdése értelmében a forgalmazó köteles garantálni, hogy ahhoz a tanuló a jegyzékben feltüntetett áron jusson hozzá. A bizottság egybehangzó véleménye szerin t, mivel az iskolai tankönyvek az említett beszerzési áron jutnak el az iskolákhoz, ezért a közbeszerzés semmilyen hatással nincs, de nem is lehet az árak alakulására. Ugyanakkor a közbeszerzési eljárás lefolytatása aránytalan terheket ró az intézményekre, hiszen annak költségeit, mint például a hirdetmények díját, a szakértők bevonását, s a többi, az iskoláknak kell fedezniük. Ráadásul fennáll annak a veszélye, hogy ha a közbeszerzési
