Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1... - ELNÖK (Harrach Péter):
688 Az, hogy ettől az eljárás rövidülése remélhető, kétséges, hiszen a korábbi eljárásrenddel szemben az elsőfokú hatóság ezután további 15 napos határidő kitűzésével és beiktatásával a másodfokú hatóság útján terjesztené fel a keres etlevelet a bírósághoz. A javaslat szerint a keresetlevélben alperesként az ügyben másodfokon eljárt, a jogerős határozatot meghozó szervet, a hatóságot kell megjelölni, ugyanakkor az eljáró bíróság illetékességét első fokon eljáró hatóság székhelye, illet ékességi területe alapozza meg. A bíróság előtt a keresetet csak kivételes esetben lehet előterjeszteni, ha nem állapítható meg, melyik közigazgatási szervet kell perbe vonni, illetve ha a fél a keresetet a bíróságnál terjeszti elő, úgy a bíróság azt érdem i vizsgálat nélkül továbbítja az első fokon eljárt hatósághoz, tehát a módosítás a kérelmezőt jelentős időbeli késedelemmel bünteti. Ezekkel a rendelkezésekkel a javaslat egy olyan bonyolult rendszert hoz létre, melyben a laikus pervitel igencsak megneheze dik. Megállapíthatjuk, hogy vagy az eljáró hatóság jogerős határozatában kell az érintettet a jogorvoslat lehetőségéről pontról pontra felvilágosítani, vagy kénytelen lesz a perindításhoz jogi képviselőt igénybe venni. A keresetlevél benyújtására vonatkozó összetett szabályok miatt a perújítás hatálya ugyancsak problematikus. A Pp. fő szabálya szerint a perindítás hatálya a keresetlevél alpereshez történő kézbesítéséhez kötődik. A javaslat szerint ez a bíróság intézkedéséhez és a tárgyalás kitűzéséről szóló idéző végzés alpereshez való kézbesítéséhez kötődne. Ez utóbbi szabály és az, hogy a keresetlevelet az alperes első fokon eljárt hatóságánál kell előterjeszteni, azt jelenti, hogy az alperesnek egy olyan keresetlevélről kell nyilatkoznia, melyet a bíróság még nem is látott. Például az alperesnek kell megítélnie, hogy a keresetlevél alapján, annak idézés kibocsátása nélkül történő elutasítását kéri, vagy érdemi ellenkérelmével perbe bocsátkozik, esetleg a tárgyalás mellőzését kéri. Az a tény, hogy az alpere snek már érdemben vizsgálnia kell a hozzá benyújtott keresetlevelet, az ő szempontjából sem előnyös, mivel szigorú törvényi határidők kötik annak továbbítására a bíróság felé. Ez a szabály lényegében azt jelenti, hogy az alperes az első bírája a felperes k eresetlevelének. Ha tárgyalás nélkül történő elbírálásra kerül sor, akkor pedig a javaslat nem tisztázza a perindítás hatályát sem. Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésképpen elmondható, hogy a javaslat fontos eljárási kérdéseket kíván szabályozni, némely rendelkezése azonban túlságosan bonyolult és ellentmondásos. A jelzett észrevételek és javaslatok figyelembevételével támogathatónak tartjuk a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására a következő ülésünkön kerül sor. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáró l és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál talános vitájának folytatása ELNÖK (Harrach Péter) :
