Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nem peres eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
680 alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott államigazgatási döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. A közigazgatási bíráskodás szabályait a polgári perre ndtartásról szóló törvény - engedelmükkel most már majd Pp.nek rövidíteném, hogy az időt is kíméljem - XX. fejezete tartalmazza. A közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény - ezek után ezt pedig Ket.nek titulálnám, ahogya n azt a szakmában egyébként szoktuk - a már említett okokon kívül szintén szükségessé tette a Pp. ezen részének módosítását. (11.20) Ezen javaslat legfőbb célja a közigazgatási eljárások során hozott határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabály oknak az államigazgatási eljárást felváltó Ket. rendelkezéseihez történő igazítása és a hatálybalépés folytán szükséges módosítások törvénybe iktatása. Emellett fontos szempont volt a bírói gyakorlatban kimunkált, jól működő, ugyanakkor a jogszabályban nem szereplő megoldások kodifikációja is - ebből is látszik, hogy egy abszolút, egyértelműen szakmai törvényjavaslatról van szó. Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatási per célja a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzése, az állami és közigazgat ási szervekkel szemben a személyek alapvető emberi és alkotmányos jogainak védelme. A közigazgatási per valójában a polgári per sajátos altípusa, alapvetően érvényesek rá a polgári eljárásjog általános alapelvei. Ennek megfelelően a közigazgatási perekre v onatkozó sajátos szabályok továbbra is a Pp.ben, annak XX. fejezetén belül kerülnek elhelyezésre. Emellett azonban szükségessé vált a közigazgatási nem peres eljárások szabályainak a kidolgozása is, a törvényjavaslat I. fejezete ezért a Ket.ben már megal apozott nem peres eljárások - a közigazgatási szerv kötelezése eljárás lefolytatására annak jogellenes hallgatása esetén, valamint a közigazgatási végzések elleni fellebbezés elintézése - különös eljárási szabályait is tartalmazza. A javaslat nagy részében a Ket. és a Pp. összhangjának megteremtése érdekében indokolt szabályok Pp.be történő beépítését irányozza elő. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának sarkalatos kérdése az eljárás megindítására jogosultak körének meghatározása. A Ket. a z ügyfél fogalmát az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény szabályaihoz képest tovább bővítette. A javaslat által eszközölt módosítás szükségszerűen igazodik a Ket.hez, kimondja, hogy a Ket. szerint ügyféli jogokkal rendelkezők jogosultak perindításra. A javaslat kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a Pp. a polgári jog szabályaihoz köti a perbeli jogképesség fogalmát, míg a Pp. XX. fejezete alapvetően a közigazgatási jogviták rendezésére szolgál, előfordulhat ugyanis olyan eset, amikor a kö zigazgatási eljárásban ügyfél jogállású szervezet a polgári jog szerint nem jogképes, ugyanakkor a közigazgatási jog szerint igen. Ezért szükséges a jogképesség fogalmát a közigazgatási perekben bővíteni, a közigazgatási jog szerinti jogképességre is kiter jeszteni. A keresetlevél benyújtására vonatkozóan a hatályos szabályozásban meglévő kettősséget szünteti meg a javaslat úgy, hogy a fél a keresetlevelet a jövőben kizárólag az elsőfokú eljárást lefolytató közigazgatási szervnél nyújthatja be; ezáltal elker ülhető a gyakorlatban előfordult számos eset, amikor a fél mind a bíróságnál, mind a közigazgatási szervnél benyújtotta keresetét, és mindkét kereset iktatásra is került. Gyorsítja az eljárást az a körülmény is, hogy az alperest nem kell külön az idézésben felhívni a nyilatkozattételre, illetve az iratok felterjesztésére, a közigazgatási szerv ugyanis ezeket a keresetlevéllel együtt megküldi a bíróságnak, a bírósághoz tehát a teljes iratanyag megérkezik, még jóval az első tárgyalás előtt. A másodfokú köziga zgatási szervnek emellett így lehetősége nyílik arra is, hogy saját hatáskörében módosítsa vagy visszavonja a támadott határozatot. A javaslat szerint keresettel támadott közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséről a bíróság a közigazgatási i ratok beérkezésétől számított 8 napon belül határoz. A módosítás kiemeli, hogy az ügyfél a határozat végrehajtásának felfüggesztését a keresetlevél benyújtását követően is kérheti. A jelenleg mutatkozó jogbizonytalanság megszüntetése érdekében a törvény ki mondja, hogy a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzés azonnal végrehajtható, de ellene fellebbezés nyújtható
