Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KAPÁS ZSOLT, a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
663 kerülnek, akkor inkább azt mondanám, hogy kiejtésre kerülnek inkább, tehát nem jelentkeznek ezek a dolgok. Mindjárt lehet azt mondani, hogy fenntarthatóság, agrárkörnyezetvédelem. Maga az előterjesztő képviselője is megjegyezte, hogy bizony ez az a két terület, amikor agrárkörnyezetvédelemről, illetve a fenntarthatóságról beszélünk, ahol a kerettörvény jelen esetben nem elégséges, mert minden kerettörvény esetében “a miniszter rendeletben állapíthatja meg” című kitételnél az egyes agrárirányítás úgy ért elmezi ezt a kérdést, ahogy éppen ő szeretné, gyakorlatilag a keret jellegű törvényben pedig ez szépen elveszik. Mindannyian látjuk, hogy mindaz, ami a preambulumban most is megtalálható és ami az eddigi törvényben is megtalálható volt, mind ez ideig nem é rvényesült. Néhány olyan pont, amelyet a környezetvédelmi bizottságban fontosnak találtunk: megjegyzi - nagyon helyesen, nem lehet vitatkozni vele , hogy a jövedelemszerzési lehetőség biztosítása; csakhogy, igen tisztelt államtitkár, igen tisztelt képvise lőtársaim, valahogy meg kellene mondani azt, hogy hogyan. (10.00) Ehhez egy alaphelyzet ismerete is fontos lenne, hogy ismerjük, hogyan is állunk. A kukoricatermesztés esetét hoztam föl példának, hogy hogyan kívánjuk a jövedelemszerzési lehetőséget növelni , ha az átlagtermés alig 6 tonna/hektár fölött van, és mondjuk a termelési költségek pedig szintén ilyen 6 tonnás termést feltételeznek. Igen tisztelt képviselőtársaim, könnyű kiszámítani, mivel átlagról van szó, hogy mintegy a fele a termelőknek vagy fele területen gazdálkodónak bizony veszteséges, ebben az esetben a jövedelemtermelés, jövedelemszerzés bővítésénél kicsit többet kellene mondani, hogy vajon hogy kívánjuk ezt elérni. Itt fölhoztam egy példát, hogy vajon intenzív úton vagy extenzív úton. Egyré szt választ is ad erre az előterjesztő, mivel az agrárkörnyezetvédelmi pénzeket jelentősen megfaragta, nem az extenzív utat választja, nem azt az utat, amihez egyébként az EU jelentős támogatást ad, hanem az intenzívet. Ha most az intenzívet, akkor viszon t ez ellentmond egy másik kitétjüknek, amit megint csak támogatni lehet, csak tisztelettel jelzem, hogy mindeddig ellentétes volt a tendencia az elmúlt 15 évben, és ellentétes volt a magatartás is erre vonatkozóan, amikor azt mondják, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatást növelni kell. Pontosan az ellenkezőjét mondta eddig mindenki, és az ellenkezőjét is tették, és így csökkent egyébként a mezőgazdasági foglalkoztatás. Ha nem vállaljuk az agrárkörnyezetvédelmi utat, az intenzív utat vállaljuk, akkor ez nem fér meg egymással, hogy a foglalkoztatást növeljük, tudniillik az intenzitás azt jelenti, hogy korszerűbb technológia, technika, ahol az ember szerepe csökken, tehát gyakorlatilag ezek a dolgok kizárják egymást. Aztán véleményem szerint hiányoznak fontos c satlakozó törvények, hogy csak egyet mondjak, a génmódosításról szóló törvény. A fenntarthatóságról, az agrárkörnyezetvédelemről hosszan beszélnek, ehhez viszont nagyon rossz génmanipulációs törvényünk van, tehát ez is kellett volna ide. Aztán az is kelle tt volna, hogy majd kialakítja az agrárkörnyezetvédelmi és vidékfejlesztési stratégiát. Igen tisztelt államtitkár úr, más is elmondta, nem ragozom mélyebben, erre kellett volna építeni ezt a törvényt, és nem utólag kialakítani; akkor tudtuk volna, hogy mi t is kell tenni. Aztán: kedvező ökológiai adottságoknak megfelelő termesztés. Nem, Magyarország egész területe alkalmas a kiváló mezőgazdasági termelésre. A megfelelő ökológiai adottságoknak megfelelő termesztésre van szükség, meggyőződésem, hogy ez rossz megfogalmazásra került. A korábbi évek vesztesége pontosan annak volt köszönhető, hogy mindenhol mindent akartunk termeszteni, miközben a tájgazdálkodást mára ismerjük: mindent ott, ahol a leggazdaságosabb, a legnagyobb nyereséggel lehet megtermelni. Aztán - ezt megint csak az előterjesztő képviselője elfogadta - a földtulajdon, a földhasználat nem befolyásolja, hogy fenntartható gazdálkodást folytatunk vagy sem. Nem kizáró, lehet, ha csak tulajdonos a használó is, jól fenntartható gazdálkodás, és ha egy he lyen van, akkor is, enélkül is lehet rossz fenntartható gazdálkodást folytatni. Még egy fontos feltétel hangzott el, de elmondták, a 8
