Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 28 (202. szám) - Beszámoló a Magyar Köztársaság Országgyűlése számára a Magyar Rádió Közalapítvány 2003. április 1. és 2004. február 29. közötti tevékenységéről, valamint a Magyar Rádió Közalapítvány 2003. április 1. és 2004. február 29. közötti tevékenységéről szóló ... - ELNÖK (Mandur László): - HOMA JÁNOS (Fidesz):
617 nem lehet véletlennek nevezni azt az egybeesést, amit a Magyar Rádió elnökének politikai nézetei és a Magyar Rádió műsorpolitikájában tetten érhető politikai elfogultság között ki lehet mutatni. Harmadik elemként - és ez a tavalyi beszámolóhoz képest többletet jelent - említhetem, amire az elnök úr a beszámolójában csak általánosságban hivatkozott, hogy a beszámolóban a kisebbségi álláspont úgy fogalmaz, idézem: “A beszámoló nem tesz említést - mármint a beszámoló egésze, tehát a többségi álláspont nem tesz említést - a munkatársak elleni fegyelmi és etikai vizsgálatokról, némelyek 'átcsoportosításáról', illetve kényszerű eltávolításáról a Rádióból. Ezek a jelenségek mára koncepciós eljárások, törvénysértő bosszúk sorozatává állnak össze, amelyek elsőso rban a belső vitapartnerek, illetve a rádiós dolgozók érdekvédelmi szervezeteinek választott képviselői ellen irányulnak. Az oktatási együttműködésben, az utánpótlás kiválasztásában, a szerkesztői és vezetői megbízatásokban nyilvánvalóak az elnök és vezető társai személyes, illetve műsorpolitikai elfogultságai.” Azt gondolom, hogy ha Magyarországon ma koncepciós eljárásokról esik szó egy beszámolóban, még ha kisebbségi álláspontként is, akkor az már önmagában is meglehetősen súlyos vád. Kiegészítve a többi, általam elmondott észrevétellel, megalapozottnak tartom azt, hogy az előző évihez képest ne változtasson a parlament a Rádió tevékenységének egészét nézve a megítélésen. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ország gyűlés! Most megkérdezem a kormányt, hogy kíváne valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy senki. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői fölszólalásokra kerül sor, tízperces időkeretben. Írásban előre jelezte fels zólalási szándékát Pető Iván SZDSZes (Dr. Pető Iván nemet int.) és Homa János fideszes képviselő. Parancsoljon, Homa János képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, öné a szó, tízperces időkeretben. HOMA JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisz telt Képviselőtársaim! Ha valaki átnézte az előttünk lévő beszámolót, akkor valószínűleg két fontos megállapításra juthatott. Az első mindenképpen az volt, hogy az intézmény, a Magyar Rádió közszolgálati szerepét kiszámíthatóan, nagyobb zavaroktól mentesen látta el. A másik pedig az, hogy a költségvetés időnként megpróbálta ellehetetleníteni a közszolgálati rádiót ebben az időszakban. Ha megvizsgáljuk, hogy hogyan látta el a közszolgálati szerepét az intézmény, akkor felfigyelhetünk arra, amit az elnökség t öbbsége megállapított, hogy a hitelességét tekintve a Magyar Rádiónak jelenleg nincs versenytársa a hazai rádiózásban. Ez részben olyan magatartási normák vállalásának köszönhető, amelyek az önös érdekekkel szemben is a köz érdekeinek képviseletére kötelez nek. Mindez a műsorfolyam megvalósításában részt vevők személyes ízlésén és egyéni értékrendjén való felülemelkedés képességét jelenti. Eddig az idézet. De hogyan érvényesül a közszolgálatiság a médiapiacon? A közrádiónak több olyan műsora van, amely felve szi a versenyt a kereskedelmi adókkal, de nemcsak felveszi, hanem őrzi piacvezető pozícióját is. A beszámolóban is említésre kerül, hogy a Déli krónika nemegyszer 1 millió fős hallgatottságot vonz. A Magyar Gallup Intézet felmérését nézve elmondhatjuk, hog y az ország egészét tekintve fejfej melletti küzdelem figyelhető meg a két nagy kereskedelmi adó, a Danubius és a Sláger Rádió, valamint a Kossuth rádió között. Mindhárom a népesség közel egyharmadát, illetve valamivel többet képes megszólítani. De jelent ős a Petőfi adó hallgatottsága is. Budapesten és környékén az Info Rádió jelentős konkurenciája a nemzeti főadónak s a nemzeti főadó legnépszerűbb műsorainak. Tehát összességében elmondható, hogy a Magyar Rádió Kossuth, Petőfi és Bartók adója magasabb elér hetőséget mondhat el magáról, mint a második helyezett Sláger Rádió. A beszámoló egy végtelenül figyelemre méltó megállapítást is tartalmaz. Eszerint amíg 1998ban a Kossuth rádió hírműsorai a rádióhallgatók feléhez jutottak el, addig ez a hallgatottság 20 02 nyarára 30 százalékra csökkent. A hallgatottságot nézve erényként mondhatjuk el, hogy a közszolgálati rádió
