Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 28 (202. szám) - Szijjártó Péter (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Ez elszállt?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
519 Az elmúlt hetekben került nyilvánosságra, hogy az állami tulajdonban lévő, tehát költségvetési forrásokból gazdálkodó, az emberek pénzéből gazdálkodó Budapest Airport Rés zvénytársaság - melynek korábban egyébként igazgatósági elnöke volt a jelenlegi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc anyósa is - a repülőtér fejlesztése címén 4,7 milliárd forintért kíván megvásárolni húsz hektárnyi földterületet Ferihegy mellett. (15.30) Húsz hektárért 4700 millió forintot adnának. Ez azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy négyzetméternyi földterületért 23 500 forintot kívántak, illetve kívánnak fizetni. (Zaj az ellenzéki oldalon.) Vajon mire föl a nagy sietség, mire föl a nagy költe kezés? Talán csak nem megint egy jól bevált szocialista privatizációs receptet látunk, amely nagyjából úgy szól, hogy van egy nyereséges állami vállalat, azt a privatizáció előtt gyorsan kopasszák le, hogy aztán elvtársak, üzlettársak, barátok minél kedvez ményesebb áron jussanak hozzá? Vagy lehet, hogy most valami egészen más áll a háttérben? Csak nem egy másik állami vállalat küszöbön álló eladása? Az elmúlt napokban ugyanis több napi- és hetilapban is olvashattuk, hogy ezt a földterületet a Budapest Airpo rtnak meglehetősen jó áron eladni kívánó cég érdekelt a Hungexpo Rt. jelenleg zajló privatizációjában is, ráadásul ebben a privatizációs folyamatban most jutottak el oda, hogy pénzügyi fedezetet kell bemutatni. Ez most már akkor egy új recept volna, amely úgy szól, hogy állami pénzből lehet venni állami céget? Most már eljutottunk oda, hogy mindent szabad? Államtitkár úr, kérem, hogy a következő kérdésekre adjon választ. Igaze az a lapértesülés, mely szerint a pénzügyminiszter tud, illetve tudott a Budapes t Airport Rt. meglehetősen drága földvásárlásáról? Tette a pénzügyminiszter vagy az ÁPV Rt. bármely vezető tisztségviselője lépéseket annak érdekében, hogy ez az emlegetett szerződés ne jöhessen létre? Ha igen, akkor milyen eredménnyel tették mindezt? Táj ékoztattae a pénzügyminiszter vagy ön vagy az ÁPV Rt. a miniszterelnököt erről a kérdésről? Rendelte el vagy kíváne elrendelni vizsgálatot a tranzakció ügyében? Végül szeretném megkérdezni öntől, igaze az a lapértesülés, mely szerint a földterületet a Budapest Airportnak eladni szándékozó cég érdekelt volna a Hungexpo Rt. éppen zajló privatizációjában is. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Katona Tamás államtitkár úré a szó. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztéri umi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Feltett néhány kérdést egy privatizációval kapcsolatosan, és azt fogalmazta meg, hogy itt a közpénzek gátlástalanul vándorolnak. Nyilván az én hibám, hogy nem értem ezt a képzavart, de ezt most hagyjuk. Gondolom, ön meg talán nem emlékszik arra, hogy itt volt Simicska Lajos, Schlett Csaba 1998 és 2002 között (Zaj az ellenzéki oldalon. - Balla György: A kérdésre válaszolj!) , és bizony elég furcsa az, ahogy ezt a kérdést ö n most felveti. Jó, megértem, a képviselő úr akkor még, gondolom, egyetemi hallgató volt, így a Fico Kft.re vagy az Ezüsthajóra, sőt Kaya Ibrahimra sem akar emlékezni. Nézzük meg konkrétan a tényeket! Két héttel ezelőtt valóban felmerült az a kérdés a Pén zügyminisztériumban egy munkamegbeszélésen, hogy át kell tekinteni, mi motiválja a Budapest Airport földvásárlását. Ennek alapján felkértük az ÁPV Rt. vezérigazgatóját, hogy tegye meg a szükséges lépéseket arra, hogy a szerződésben szereplő vételár világos sá váljon, addig pedig a szerződés szerinti vételárat ne fizessék ki. Ez így is történt, e tekintetben a mai napig semmilyen kifizetés nem történt. Ellentétben azzal, ami korábban megtörtént a Budapest Airporttal - ami azóta is per tárgyát képezi , ugyani s annak idején az Airport Development Corporation céggel kötött szerződést az Orbánkormány felbontotta, és a kanadai cég most 90 millió dollárra perli a magyar államot, ami a perköltséggel együtt nagyjából 20 milliárd forint.
