Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 28 (202. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
505 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány részéről megadom a szót Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztés i miniszter úrnak. Miniszter úr! DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm Kis Zoltán képviselő úrnak, hogy néhány nagyon fontos kérdést fölvete tt, s úgy gondolom, hogy a mostani vitákban igazán konszenzusra kell jutnunk azokban a kérdésekben, amelyek a mezőgazdaság, a vidék arányos fejlesztése érdekében szükségesek. Magyarországnak az európai uniós csatlakozással át kellett venni egy olyan támoga tási szisztémát, amely gyökeresen különbözik a korábbi időszakétól. Ennek vannak nyertesei, és vannak sajnos vesztesei. Ahhoz, hogy Magyarországon az agráriumban a fő ágazatok közötti arányok ne boruljanak fel, a mozgásterünkön belül bizonyos forrásátcsopo rtosításokat kell végrehajtani. Szükséges, hogy a területalapú támogatások helyett az állattenyésztők környezetkímélő gazdálkodását, állatjóléti feltételeinek megteremtését segíteni tudjuk. Erre a koppenhágai megállapodás lehetőséget nyújt, hiszen átlagosa n 20 százalékban az egyébként pályázati úton elnyerhető pénzeket direktben fölhasználhatjuk az agrárium fejlesztése érdekében. A helyzet pikantériája az, hogy miközben ezt az átcsoportosítást a kormány jóváhagyta, a társadalmiszakmai bizottság többsége me gszavazta, van Magyarországon egy olyan szervezet, amelyet Magyar Gazdaköröknek jeleznek, és van egy olyan egyetemi tanár, akit Ángyán Józsefnek neveznek, aki a kormányt följelentette a brüsszeli bizottságnál, hogy ilyen kezdeményezéssel él, amely a koppen hágai megállapodásban rögzített. Nyilvánvaló, ezért nekik kell a tükörbe nézni. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Természetesen úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban egy aktuális témává vált a Magyarországra jutó élelmiszer, az élelmiszerimport és az élelmiszeregészségügy kérdése. A gazdák is követelik, hogy védjük meg az országot az import élelmiszerektől. Nos, e vonatkozásban tudni kell, hogy az európai uniós tagországok között nincsen az áruk között határ. Tehát Magyarország nem vizsgálhatja az eu rópai uniós közös határok mentén, hogy az Unióból milyen terméket hoznak be, minden egyes gyártó felelős az Unió területén azért az élelmiszerért, amit előállít, és minden egyes európai uniós tagország felelős azért a termékért (Zaj. - Az elnök csenget.) , amelyet harmadik országból hoznak be Magyarországra. Ha önök különféle vizsgálatok kapcsán találkoznak olyan élelmiszerekkel - illetve olyan felvetésekkel , amelyek az ellenőrzések következtében szükségszerűen visszagyűjtésre kerülnek, lekerülnek az áruhá zak polcairól, akkor, úgy gondolom, azt kell megállapítaniuk, hogy ez az ellenőrzési rendszer jól működik. Azért vannak élelmiszerellenőrző hatóságok Magyarországon, hogy szúrópróbaszerűen kiszűrjék a piacokon, a boltokban azokat az élelmiszereket, amelye k károsak, és ezzel megakadályozzák, hogy a szervezetünkbe káros anyagok kerüljenek. Még egy kérdést szeretnék fölvetni, ez a búzaintervenció kérdése. Úgy gondolom, hogy azok a számok, amelyek jelenleg e tekintetben vannak, ékesen bizonyítják, hogy a magya r kormány mindent megtesz azért, hogy a raktárkapacitást lehetőségei szerint a gazdáktól átvegye. A bérbe vett raktárterületek nagysága meghaladja már a 2 millió tonnát. Tehát nyilvánvalóan az ebben tárolt készletek, illetve a feltölthető készletek révén e nnyit már át tudunk venni a gazdálkodóktól. Az átvett készletek nagysága a 700 ezer tonnát meghaladja, nyilván a kettő érték között az a minőségellenőrzési folyamat zajlik, amely szükséges ahhoz, hogy akár két év múlva is, amikor kitárolásra kerül, az Eur ópai Unió kifizesse ezeket a készleteket. De ahhoz, tisztelt képviselő úr, hogy ha Magyarországon az átlagosnál nagyobb mértékű gabonatermés terem, és hogy a jövedelem a gazdák zsebébe jusson, ne pedig azok zsebébe, akik a raktárakat bérlik, illetve a rakt árak fölött rendelkeznek, és meg tudják vásárolni ezt a gabonát, igenis Magyarországon raktárépítési programra van szükség, mert így tudunk a gazdálkodók számára
