Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - A Nemzeti Sporthivatal felügyeletének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter):
462 sporttörvénymódosítást a parlamente n, minden különböző ok nélkül, majd utána nekilát a sportstratégia kigondolásának. (13.40) Talán a logika és a józan belátás szerint először stratégia, először koncepció, utána valamifajta törvény. Talán az ebben való nem is csak módszertani vitában nyilvá n nem fogunk a végére majd megegyezésre jutni. Azt viszont a költségvetési bizottság tagjaként és közgazdászként mindig furcsán vettem, amikor ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán az előterjesztők vagy képviselőik arról beszéltek, hogy költségvetési kihatá sa nincsen. Igenis van. Itt van, hogy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény módosítása hogyan és miként érvényesül ezen törvényjavaslat majdani elfogadása által, és itt bizony benne van az, hogy indokolt esetben a belügyminiszter át csoportosításokat hajthat végre. Mi ez, ha nem költségvetési hatás? Egyébként annak érdekében - persze nem pusztán ennek érdekében , hogy az államtitkár úrnak igaza legyen, hogy nem lesz költségvetési kihatása vagy nem lehet költségvetési kihatása ennek a törvényjavaslatnak, egy olyan módosító indítványt nyújtottam be, amely gyakorlatilag eltörölné a törvényből a költségvetési törvény módosítására vonatkozó részt. S hogy az államtitkár úrnak is igaza legyen, itt a felvezetőben vagy más megnyilatkozások kap csán azt a remek utat tudom javasolni, hogy ezt a módosító javaslatot támogassa; szerintem akkor mindannyian kicsit elégedettebbek leszünk. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Birkás Tivadaré a szó. BIRKÁS TIVADAR (Fidesz) : Köszönöm a s zót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyetértek Varga képviselő úrral abban, hogy Szalay képviselő úr aggódó felszólalása szimpatikusabb lehetett, mint az én felszólalásom, ugyanis én már sajnos túl vagyok az aggódáson, belőlem az elkeseredés és a felháborodás bes zél. Meg is mondom, hogy miért. Azért, mert azon a lakótelepen, ahol én felnőttem és ahol lakom, bizony látom és naponta tapasztalom, hogy a mostani kormányzat sportpolitikája hogyan csapódik le azokon, akik mindezeket elszenvedik. Itt Urbán képviselő úr m ár említette például a Bozsikprogramot. Ezt önök leállították, és ez csak a lakótelepen több mint száz gyereket érintett annál a sportegyesületnél, amelyet próbálunk életben tartani az egyre nehezebb körülmények közepette. Szó volt arról, hogy megszűnnek egyesületek és sportlétesítmények. Valóban, de miért? Azért, mert a sportnak nincs állami támogatása. A sportegyesületek, főleg a kis egyesületek jóval több adót fizetnek be, mint amit állami támogatásként megkapnak, ha egyáltalán kapnak. És hogy miért van ez? Azért van ez, mert önök eltörölték a pályázati lehetőséget, a sporttörvény módosításakor elvették a Wesselényi Alapítvány pénzét, amelyet egyébként még a Hornkormány hozott létre, és jó koncepcióval működött, abszolút politikamentesen, és egyfajta le hetőséget biztosított a sportegyesületeknek azért, hogy életben maradhassanak. Én szembesülök azzal, hogy néha zokogva felhív egyegy szülő, hogy már nem tudja megvenni a gyerekének a sportszert, abba kell hagynia a sportolást tizenháromtizennégy évesen. Hatalmas problémák vannak a magyar sportban. Szerintem nem az a legnagyobb probléma, hogy ha már megszüntették a minisztériumot, most melyik hivatal alá tartozik, de egyszerűen nem lehet úgy dolgozni, hogy havontakéthavonta passzolják egyik minisztériumtó l a másikba. Nem lehet úgy dolgozni, hogy a kormányon belül a sport területének nincs igazán lobbistája, és ez sajnos érződik is, s főleg lent, az emberek körében érződik. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) :
