Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 15 (238. szám) - A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a napirendi pont előadója:
4531 A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Avarkeszi Dezső, a Magyar Szocialista Párt képvi selője önálló indítványát T/16047. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/16047/14. számokon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Avarkeszi Dezső képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, tízperces időtartamban. Parancsoljon, öné a szó, képvi selő úr. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A tavaly ősszel megalakult kormány a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarok, a határon tú li magyar közösségek iránti alkotmányos felelőssége jegyében hármas célt fogalmazott meg. Legfontosabb célnak tekinti a kormány, hogy a Magyar Köztársaság minden lehetséges eszközzel támogassa a határon túli magyarokat, a határon túli magyar közösségeket a bban, hogy a szülőföldjükön tudjanak boldogulni. Második célként azt fogalmazta meg a kormány, hogy a határon túli magyarok számára a határok minél könnyebben átjárhatók legyenek. Végül harmadik célként pedig azt, hogy azon határon túli magyarok számára, a kik elhatározták, hogy Magyarországon kívánnak élni, és itt, Magyarországon magyar állampolgárok szeretnének lenni, ezt a folyamatot, ezeket az eljárásokat minél egyszerűbbé, gyorsabbá, emberségesebbé tegyük. E hármas cél alapján fogalmazta meg miniszterel nök úr januárban a nemzeti felelősség ötpontos programját. E program végrehajtásában számos elem megvalósult, más elemeken jelenleg is dolgozik a kormány. Ilyen elem volt az, hogy az Országgyűlés február 14én elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt, majd - pontosan a határon túli magyar szervezetek javaslatai alapján - ezt a törvényt módosítani tudtuk. Múlt héten a végrehajtási rendeletet is elfogadta a kormány, és a közeljövőben felállhatnak azok a testületek - a tanács, illetve a kollégiumok , amel yek dönthetnek majd a rendelkezésre álló források elosztásáról. Másik nagyon jelentős eredmény az, hogy az elmúlt héten az Országgyűlés - a jelenlegi politikai helyzetben szinte példátlan módon - egyhangú szavazással fogadott el egy törvényt, amely törvény módosítja az állampolgársági törvényt és az idegenrendészeti törvényt. E két törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a jelenleg bizony elég hosszú és sokszor meglehetősen bonyolult, néha nem is igazán emberséges eljárások gyorsabbak és egyszerűbbek legyenek , ne legyen megalázó procedúra az állampolgárságot kérők számára. Ezekhez az eljárásokhoz kapcsolódik az előttünk fekvő törvényjavaslat. Jelenleg ugyanis, ha valaki megkapja a magyar állampolgárságot, azt követően még elég sok dolga van, hogy beszerezzen k ülönböző igazolványokat, jogosítványokat, útlevelet, utána kell járnia ezeknek, amivel viszonylag hosszú idő telik el. Az a cél, hogy részben már az idegenrendészeti eljárásban, másrészt pedig az állampolgársági, a honosítási eljárásban a kérelmezőknek, az ügyfeleknek, a későbbi állampolgároknak minél kevésbé kelljen a különböző hatóságokhoz menni, ehelyett az iratok mozogjanak a hatóságok között, ha lehet, ne is papíron, hanem a sokkal korszerűbb elektronikus úton; ahol csak lehet, valósítsuk meg az egyabl akos ügyintézést. A másik fontos cél, hogy amikor egy új magyar állampolgár leteszi az állampolgársági esküt - s ezzel lesz magyar állampolgár , akkor ne csak az esküről szóló okmányt kapja meg, hanem lehetőleg minél több igazolványt, amely szükséges az ú j élet megkezdéséhez. Ezt eddig nem tudták megcsinálni. Azt szeretnénk, hogy ez az új rendszer január 1jétől működjön, tehát az eskü
